Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Petercsák Tivadar: Nemesi közbirtokosság Hevesen

Néha segélyezésre is futotta a közbirtokosság kasszájából. így 1846. július 29-én a „felgyújtás által megkárosodott" bíró megsegítésére 100 ft-ot, valamint két hevesi lakosnak együttesen 100 ft-ot szavazott meg a közgyűlés. A bevételnek megfelelő négy év kiadási adatai tükrözik az egyes kiadási típusok arányait: Kiadás típusa 1843 1844 1846 1851 1. 675 ft 675 ft 665 ft 625 ft 2. 137 ft 30 kr 114 ft 26 kr 138 ft 16 kr 193 ft 30 kr 3. 1340 ft 17 kr 61 ft 29 kr 198 ft 32 kr 9 ft 55 kr 4. 97 ft 14 la236 ft 20 kr 799 ft 6 kr 464 ft 11 kr 5. ll ft 12 kr 10 ft 36 kr — 31ft Összesen 2261 ft 13 кг 1097 ft 51 kr 1800 ft 54 kr 1323 ft 36 kr Érdemes összevetni а bevételek és а kiadások alakulását a fenti időszakban: 1843 1844 1846 1851 Bevétel 2717 ft 51 kr 2406 ft 22 kr 2260 ft 36 kr 1601 ft 51 kr Kiadás 2261 ft 13 kr 1097 ft 51 kr 1800 ft 54 kr 1323 ft 36 kr Marad 456 ft 38 kr 1308 ft 31 kr 459 ft 42 kr 278 ft 15 kr Megállapíthatjuk, hogy a közbirtokosság bevételei a vizsgált időszakban mindig fedezték a kiadásokat, sőt 1844-ben tekintélyes összeg maradványuk is volt. Kutatásunk során a rendelkezésre álló anyagban nem találtuk nyomát annak, hogy a közös jövedelmek részben vagy egészben felosztásra kerültek volna.

31 Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a hevesi nemesi közbirtokosság fontos szerepet töltött be a település életében. Jó gazdálkodással biztosítani tudta a közös vagyon ésszerű hasznosítását, és ebből teremtette meg a nemesek és jobbágyok, majd parasztok megélhetéséhez szükséges feltételeket. Fenntartotta a közrendet, biztosította az állatok számára a legelőket, szabályozta a legeltetés rendjét, biztosította a négy országos vásár és a heti piacok megtartását, bérlők révén működtette a lakosság ellátására szolgáló mészárszéket, boltokat, kocsmákat, karban tartotta és bővítette az utakat, hidakat, kutakat és a közös tulajdonban lévő épületeket. Működését a XIX. század második felében már csak néhány dokumentum alapján követhettük nyomon. A vásártartási jog 1911. évi eladása után nem ismerjük a nemesi közbirtokosság sorsát.

32 Szervezeti rendje, működési mechanizmusa példaként állhatott az 1850-es, '60-as évek legelőelkülönítési-tagosítási perei után Hevesen is különválasztott paraszti legelőkön történő legeltetést még a XX. század első felében is szabályozó legelőtársaságok előtt. IRODALOM Rövidítések HMGy - Hevesi Múzeumi Gyűjtemény HML - Heves Megyei Levéltár OL - Országos levéltár 31 Kállay István az abonyi, a tiszolci és a hanusfalvi közbirtokosság közös jövedelmének felosztási módját ismerteti. KÁLLAY István, 1983. 117. 32 Észak-Magyarországon Sajóvelezden és Dédestapolcsányban még az 1960-as években is működött a nemes erdő közbirtokosság. PETERCSÁK Tivadar 1992. 50-51. 282