Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
Petercsák Tivadar: Nemesi közbirtokosság Hevesen
desurat és jobbágyot, cselédet ingyen tartozna gyógyítani. Az orvos meghívásával Németh János kapitány ur bízatik meg. " Regálék A földesúri hasznos jogokat (korcsmáitatás, sör- és pálinkafőzés, mészárszék, téglaégetés, kőbánya, vásár- és piacjövedelem, vám) a közbirtokosság - mint kollektív földesúr - gyakorolta. Legelterjedtebb ezek bérbe adása. 23 A hevesi adatok a vásártartásra, korcsmáitatásra, mészárszék használatára vonatkoznak. Vásártartás Hevesen a XX. század elejéig nem volt a községnek vásártartási joga, azt a nemesi közbirtokosság nyerte királyi adomány útján. Az uralkodó 1833-ban négy országos kirakodó- és állatvásárt (január 25, április 18, július 18, október 24.) engedélyezett. 24 A vásárjövedelmeket a közbirtokosság árendásnak adta bérbe. A bérbeadással, a befolyt jövedelmekkel, a vásártér állapotával, az ott lévő közbirtokossági épületek felújításával évenként foglalkoznak a gyűléseken és az adatok nagy súllyal szerepelnek az év végi számadásokban. A vásárbérlet három évre szólt, az árendát évi összegben állapították meg, amit a bérlő a négy vásárnak megfelelő hónapokban négy részletben fizetett be az adjunctusnak. 1844-ben a közbirtokosság Völgyi Lajos közbirtokos haszonbérlővel kötött szerződést három évre és az éves árenda 620 forint, amit a vásári hónapokban 155-155 forintjával fizetett be. A szerződés megkötésekor a bérlő 50 forint bánom pénzt is fizetett, amely összeg az utolsó évi bérleti díjba beszámítódik. 1849-ben „az ellenséges viszonyos üdők miatt, minthogy a júliusi vásár meg nem eshetett 125 forint híjján bé fizetődött az éves 625 forint bérleti díj." Az 1851-ben kötött hároméves szerződésben már 795 forint az árenda. Az 1887. november 6-án tartott gyűlésen ismét az évek óta vásári haszonbérlő B. Szabó Imre jelentkezett bérlőnek. Mivel panaszra okot soha nem szolgáltatott és kötelezettségeit pontosan teljesítette, a közbirtokosság 1888. január 1-től három évre meghosszabbította a bérletet. „Köteles azonban a bérlő az eddigi feltételeken felül 12-16 db marha befogadására alkalmas aklot a cédulaház környékén sajátjából felépíteni és a legközelebbi vásár alkalmával a használatnak átadni, mely akol a bérlet elteltével a közbirtokosságé leend minden kárpótlás nélkül. " Az akol létesítését szolgabírói rendelet írta elő a beteg marhák számára. A bérlő kötelességévé tették, hogy a vásárteret minden vásár után tisztíttassa ki. 1890. július 16-án a vásárbérlő kérésére felére mérsékelték a negyedévi 275 forint bérleti összeget, mivel a július 13-án megtartott országos vásár alkalmával „a marha hajtás hatóságilag betiltva volt. " Ez a vásár szokott a leglátogatottabb, s így a legjövedelmezőbb lenni, azonban arra sem marha, sem sertés, sem juh nem volt hajtható, a szokásos vásári közönségnek a fele sem jelent meg. Ezért mérsékelték a negyedévi bérleti összeget a felére. Külön vásári bevételt jelentettek a vásári helybéli elsőbbségért fizetett összegek. így 1838-ban 25 forintot fizetett az egri csizmadia céh, 1844-ben Prüm József kömlei izraeli23 KÁLLAY István 1983. 115. 24 SOÓS Imre 1975. 262. BOROVSZKY Samu 1909. 167. 273
