Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
Balassa Iván: A borona és a boronálás
földdel takarni. 98 Orosházán még a közeli múltban is, ha kézzel vetettek, a vetés után fogasoltak, majd még vesszőboronával is elsimították a földet." Ez a módszer eléggé elterjedtnek látszik, mert a Baranya megyei Sásdról is feljegyezték, hogy a harmadik szántás után boronáltak, majd „Az elvetett mag után újra boronáltak, de akkor szokás volt a jobb takarásért a borona után tüsökbaranyát kötni". 100 A XVIII. században már találtam nyomokat arra, hogy egyes gazdák az őszi búzavetést tavasszal megboronálták, hogy ezzel annak növekedését elősegítsék. Egy gyakorló gazda 1840-ben a Sopron megyei Szanyról írja a következőket: „A fogasolás, habár a porhanyó és homos földeken nem is, de szivos, agyagos, és tömött föld-területeken nemcsak az őszi vetéseknél, sőt egyéb veteményeknél is ajánlható". 101 Ez utóbbira már korábbról tudunk példákat, amikor Karcagról írja egy gazda: „...én magam elhírdettem, hogy a tengerit, első kapállása helyett, tsak vas-boronával kell jól felpuhítani (?); s melj szörnyű nyereség lessz, ha e szerént, a lovak fognak kapálni?".' 02 A kérdőjelet a folyóirat szerkesztője, Pethe Ferenc tette a mondat végére, jelezvén, hogy nem nagyon hisz a megoldás lehetőségében. Ennek már korábban is kifejezést adott, amikor az így eljárókat „resteknek és tudatlanoknak" nevezte. Ezzel szemben a későbbi gazdasági irodalom ajánlotta. Erdélyből, 104 Debrecen környékéről 105 követendő példaképpen említi. Az 1940-es években a Dunántúlra telepített bukovinai székelyek, a Szabolcs megyei Paszab lakói éppen úgy gyakorolták, mint a szatmáriak, vagy a kiskunhalasi földművesek, de az utóbbiak csak kötött talajon. E korban az agrotechnika is helyesnek tartotta. 106 A fogasboronát a legelők és rétek megtisztítására is használták. A XVIII. század második felében már ajánlják, mert „A réteket a mohtól meg tisztítja. A föld színének szabados gőzölgést tsinál, a melly által a fű-gyökereire a nedvesség, és trágya, a levegő ég, harmat, és köd annyival inkább beveszi magát". 107 A gyep hasogatására a túri (Mezőtúr Szolnok m.) késes (csoroszlyás) boronát is jónak tartják. 108 A rétek karbantartásának a XIX. század közepétől kezdve a borona egyik legfontosabb eszközévé vált. 109 A múlt századi irodalom a boronálás különböző formáit különböztette meg és ezeket így lehet bemutatni: 1. A barázda irányába történő hosszboronálás; 2. A barázdák irányára merőleges keresztboronálás; 3. rézsút boronálás; 4; négyszöges boronálás; 5. körbe boronálás. „A gyomok és a gyökerek kiirtására leginkább hatályos a körbeni boronálás". 110 ... A fogasborona fogatolása nagymértékben függött az elvégzendő feladattól, a föld milyenségétől, nedvességétől, szárazságától. Általában szívesebben fogtak lovat a fogasborona elé, de az ország bizonyos területein elsősorban ökrök álltak rendelkezésre. Mindent 98 Mátészalka. FARKAS József 1992. 44-45. 99 NAGY Gyula 1965. 123. 100 ANDRÁSFALVY Bertalan 1987. 531. 101 Gtud. 1840. 1.83. 102 NG. 1817.203. 103 PETHE Ferenc 1805. 478. 104 MILOTAI Ferenc 1838. 1. 151. 105 BALÁSHÁZY János 1838. 2. 141. 106 BALASSA Iván 1960. 178-179. 107 Mezei gazdaságnak folytatásárúi... 14. 108 NG. 1816. 2. 242. 109 Részletesen PALÁDI-KOVÁCS Attila 1979. 143-145. 110 EGL. 1866. XII. 543. 236
