Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Balassa Iván: A borona és a boronálás

11. kép. Szárnyasborona. Rimaszécs 1850 k. 12. kép. Közönséges borona. Pajkoss Károly 1855:134. Pajkoss Károly 1855:134. A körborona 1860-ban tűnik fel, mint amerikai találmány, melyet Pomerániában, Bécsben is készítettek. Nagygeresden (Sopron m.) ki is próbálták a húzás következtében körbeforgó 4 láb átmérőjű szerszámot, melyet egy pár ökör vagy ló, de könnyebb talajon egy ló is elhúzhat. Nemcsak a felszínen, hanem a fogak hosszúságának megfelelően szétvagdalja a hantokat. Pesten Vidacs gépgyárában meg lehetett rendelni. Ára 24 fit. körül mozgott, ami egy egyszerű boronánál (19 fit) nem sokkal volt több.

75 A múlt század közepén jelentek meg a kettősboronák. Két négyszögletű boronát, lánccal, vasrúddal összekapcsoltak. Ennek nagy előnye, hogy az ún. bakhátakat egyszerre mindkét oldalán lehetett boronálni és ezért a taraját le lehetett szelídíteni. Vidacs és Jankó gépgyárában készítették, de a keret és a zápok fából ácsolták. A bemutatásban ezt írták róla: „A kettős boronához egy pár erős ökör vagy ló elégséges, a költségkímélés szembeötlő. Míg az egyes ára 19-20 fit, a kettősé csak 28 fit."

76 Már teljesen vasból készült az ún. Howard-borona, melynek kettes és hármas változatát egyaránt használták. Ezzel kapcsolatban jegyzi meg ajánlója: „Mióta a gazdasági eszközök készítésénél a vas általánosabb használatba jött, a fogasboronákat is vasból csinálják. Ily vertvasból készült fogasboronák... (a) Howard- és Seeman-féle háromszárnyú boronák, melyek egy jó boronától követelt igényeknek teljesen megfelelni látszanak". A gyakorló gazda a maga és mások véleményét mondja el, amikor megállapítja: „...a boronának... mindig sebesen kell dolgozni, miből önként következik, hogy a boronalásra csak lovak alkalmasak s ökrökkel czélszerűen soha sem lehet fogasolni." 75 MG. 1860. 76, 248-249. 76 KG. 1866. 324. 228