Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
B. Papp Györgyi: Árvíz Egerben – 1878. augusztus 30–31.
Mentés és károk Az áradás mintegy két órán kert. Jül tartott. Sokan a saját padlásukon kerestek menedéket. A vízbe kerülteket kötelekkel halászták ki. Voltak akik kompféle alkalmatosságokon igyekeztek segíteni embertársaikon. A magas vízszint hét órakor gyorsan apadni kezdett. Ez azért következett be, mert a város déli részén az érsekkert fala - mely addig akadályozta a víz útját - ledőlt és így szabad utat nyert a folyam az Eger-patak völgyén lefelé. A levonult ár után szomorú képet mutatott a város. A legvirágzóbb része - a belváros - tönkre ment. Az utcákat iszap lepte el. A fő utcai üzletek árukészletei megsemmisültek. A város két részét összekötő hidakat lerombolta az ár, csak a Barátok-hídja állott ellen. A közhivatalok iratanyagai eláztak. A katonaság raktáraiban található fölszerelések nagy része is használhatatlanná vált. Eger akkori legnagyobb ipari létesítménye a gőzmalom szintén jelentős veszteséget könyvelhetett el. Elmondható mindez az egyházi intézményekről is. A minoriták temploma és rendháza szenvedte el a legnagyobb károkat. De az irgalmasok rendházát, kórházát és gyógyszertárát is megrongálta a víz. A legsúlyosabb kár azonban azokat érte akik szeretteiket vesztették el. Összesen nyolc ember lelte halálát a hullámsírban. Az árvíz után még két haláleset történt. Az áldozatok bár csak közvetve, de mégis az áradás következményei miatt vesztették el életüket. Az egyik esetnél egy kocsis akarta a kocsiját megmosni a patakban, azonban a megváltozott viszonyok miatt a kocsi kocsistul, lovastul az iszapos vízbe süllyedve menthetetlenül odaveszett. 15 A másik esetben az árkok iszapossága miatt történt tragédia. Az éjszaka közepén egy ilyen árokba pottyant bele egy férfi és belefulladt abba. 16 Az árvíz után rögtön vészbizottságot állított fel a város Tavassy Antal polgármester vezetésével. 17 Legfontosabb teendőik voltak: a károk számbavétele, a segítségre szorulók összeírása, a veszendőbe ment tárgyak keresése, az állati hullák és az iszap eltakarítása, a közegészségügyi állapotok tisztázása valamint a pincékben álló víz kiszivattyúzása. A hivatalos jelentés szerint a veszteséglista: 8 halott, 35 ház összedőlt, 136 db súlyosan megrongálódott ház, 149 db elpusztult állat. Az összkár mely az épületekben, kereskedelmi és ipari létesítményekben keletkezett, az pénzben kifejezve 2.000.000 Ft-ra tehető, a hadseregé pedig 1.500.000 Ft. 18 Érdekes összevetést lehet tenni ezen összeg kapcsán, melyet a - szintén ugyanazon a napon szerencsétlenül járt - miskolciak nem is hagyták szó nélkül: „Eger város a maga kárát 2 millióban tüntette föl, holott, mint tudjuk, ott korántsem tett az árvíz oly nagymértékű rombolást, mint nálunk. " ]9 A miskolci városi tanács hivatalos kimutatása szerint, épületben, ingóságban, áruban és állatokban 1.739.711 Ft volt a kár, a városé meghaladta a 200.000 Ft-ot. 20 Valóban elgondolkodtatóak az adatok , mivel Miskolcon lényegesen nagyobbnak tűnnek a veszteségek. Számszerűleg 698 ház összedőlt, 1484 pedig megrongálódott, ami gyakorlatilag a lakóházak 50%-át jelenti. A halottak száma meghaladta a háromszázat. 21 15 EGER 1878. XVII. évf. 38. sz. szept. 5. 292 p. 16 EGER 1878. XVII. évf. 39. sz. szept. 26. 309 p. 17 EGER 1878. XVII. évf. 38. sz. szept. 5. 282 p. HML. V - 72. a. / 614. 4631. ir. 18 BREZNAY Imre 1937. 70. 19 MISKOLCZ 1878. III. évf. 75. sz. szept. 19. 20 EGER 1878. XVII. évf. 39. sz. szept. 26. 309 p. 21 DOBROSSY István - VERES László 1978. 48. 208
