Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

B. Papp Györgyi: Árvíz Egerben – 1878. augusztus 30–31.

Eger város kárjelentésének valódisága mellett az szólhat, hogy itt a város gazdagabb, iparos, kereskedő rétege és üzletekkel teli városrésze szenvedte a legnagyobb károkat. A mentési munkálatok visszhangja Már az áradat idején megindult a mentés. Ki-ki a saját és mások életét és ingóságát mentette. Az események értékelésekor azonban a helyi sajtó rámutatott arra, hogy voltak olyanok akik „ veszély idején tanúsított a vallás-, erkölcs- és jogrenddel homlokegyenest ellenkező botrányos magaviseletet tanúsítottak".

22 Nem jó szándéktól vezérelve, mások a víz által elsodort - értékeit a maguk számára összegyűjtötték. Voltak olyanok, akik a mentésért, segítségnyújtásért pénzt kértek. A rendőrség munkáját is élesen bírálták. Vita alakult ki arról, hol voltak a testület tagjai a vész ideje alatt. De ami ennél még fontosabb, miért nem tájékoztatták a lakosságot a fenyegető veszélyről, ugyanis ez a rendőrség feladatai közé tartozott volna. Pedig „bőven olvashatták a lapokban a mindenfelé dúló árvizek rémhíreit".

23 A rendőrség tehát nem állt a helyzet magaslatán. Voltak azonban önfeláldozó egriek, akik megtették kötelességüket embertársaik érdekében. A tűzoltókra és a helyőrség katonáira sokan gondolhattak hálával.

24 Adományok és segélyek Az árvíz hírére a rászorulók részére szinte azonnal pénzbeli és természetbeni adományok érkeztek a városba az ország minden részéről. Természetesen a helybéliek közül is adtak amit és amennyit tudtak. Legelső és igén hasznos segítség volt, hogy a budapesti tűzoltók szivattyúkat küldtek a pincékbe rekedt víz kimérésére, ezzel sok házat mentettek meg a fenyegető összedőléstől. A vasút hozzájárulása az ingyenes szállítás volt.

25 Az egri és miskolci illetőségű károsult egyetemisták ingyenes vasúti jegyet, tandíj mentességet, étkezési jegyet, ruhát, szállást kaptak.

26 A vízvédelmi rendszer felülvizsgálata A tragédia okait keresve felmerült a kérdés, kell-e a védgát? A vita az újság hasábjain is folyt. A gátról megjegyzik, hogy már az előző, 1813-as árvíz idején megsérült és emberi mulasztások miatt nem javították meg. Az eredeti építményt minden szempontból kifogástalannak találták, amelynek ellent kellett volna állnia a víz nyomásának. A konstrukció jó, de a város lakossága a gát védő földtömegét elhordta és saját céljaira használta fel. Ezen kívül a híd nyílásai eliszaposodtak, így nem a tervezett vízmennyiség haladhatott át 22 EGER 1878. XVII. évf. 38. sz. szept. 5. 283 p. 23 EGER 1878. XVII. évf. 38. sz. szept. 5. 292 p. 24 HML. V-72. a./463. 4971. ir. 25 EGER 1878. XVII. évf. 38. sz. szept. 5. 293 p. HML. V - 72. a. / 463. 4343. i. sz. 26 EGER 1878. XVII. évf. 38. sz. szept. 5. 293 p. 209