Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Berecz Mátyás: „A kápolnai csata hű leírása…” Szöghy István kápolnai plébános feljegyzései 1849-ből

3. kép. Kápolna térképe 1847-ből. HML. Térképgyüjt. Érs. 133. Grätz tábornagy aznap hajnalban a csapataihoz érkezve, rövid terepszemle után úgy döntött, hogy Kápolnánál fogja az áttörést megkísérelni. Schlik csapatainak támadását bevárva az osztrákok centruma reggel 8 óra tájban oldalt Tófalu irányába egy elterelő hadmozdulattal, szemből pedig tüzérségi előkészítéssel megkezdte a község ostromát. Az ellenség ágyúinak tüzében a védelemre rendelt csapatok nem tartottak ki, rövid időn belül elhagyták állásaikat.

32 A helyzetet kihasználva a Wyss dandár gyalogsága a patak hídján át gyorsan benyomult a falu nyugati részébe. Dembinski, aki maga is tisztában volt a helység jelentőségével, azonnal ellentámadást rendelt el a császáriak kiszorítására. Ehhez azonban nem rendelkezett elegendő tartalékokkal, ugyanis az előző nap éjjel erősítésként Kerecsendre rendelt csapatok, jelesül Richard Guyon ezredes

33 és Kmety György alezredes hadosztályai nem érkeztek meg időben. Schlik támadása miatt Poeltenbergre sem tudott számítani, így a bal szárnyról, Aulich Lajos tábornok Kompoknál álló hadosztályától volt kénytelen erőket elvonni. Ez a Sekulits támogatására rendelt egység volt az egyedüli, amely aznap reggel a második vonalból a harctérre érkezett. Aulich a fővezéri parancs értelmében meg is indult Kápolna irányába, de félve attól, hogy az ellenség oldalról támadást intézhet felvonuló csapati ellen, végül mégsem kapcsolódott be a támadásba.

34 Támogatás híján Máriássy gyalogságának támadásai sorra kudarcot vallottak. Feltűnő, hogy a csatának erről a mozzanatáról Szöghy nem emlékezik meg, pedig az utolsó roham alkalmával a támadó erők zömét adó olasz legénységű 16. Zanini-gyalogezred 2. zászlóalja a templomig jutott előre,

35 a plébánia épülete annak szomszédságában fekszik. Az utcai harcban alulmaradó olaszok nagy része megadta magát a császáriaknak; a község ezt követően teljes egészében az ellenség kezére került. Tovább nyomulniuk azonban ezen a ponton sem sikerült: Dembinski Kápolna keleti határában felállított tüzérsége, illetve lovassága órákon át sakkban tudta tartani a Wyss-dandár, valamint a Tófalu felől átkarolással kísérletező Colloredo-dandár csapatait. 32 BORÚS József 1975. 256. 33 BONA Gábor 1987. 164. 34 Magyarország hadtörténete I., 1985. 498. 35 BORÚS József 1975. 259. 197