Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
Berecz Mátyás: „A kápolnai csata hű leírása…” Szöghy István kápolnai plébános feljegyzései 1849-ből
se egy önálló tanulmányt érdemelne. Dembinski elsődleges feladatnak a Tárna vonal megerősítését tekintve, ennek érdekében még aznap este elrendelte az arcvonal mögött elhelyezkedő, harcba vethető hadosztályok előrevonását. 28 Azonban sem ő, sem pedig a jobb szárnyon parancsnokló Klapka nem szentelt kellő figyelmet egy döntő fontosságú pontnak, amely aztán másnap a csata „megölő betűje" lett. 29 Az osztrák támadás sikerének kulcsa a főerők és Schlik hadtestének szoros együttműködésében, illetve lehető leggyorsabb egyesülésében rejlett. Annak ellenére, hogy ez utóbbi hollétéről és várható előrenyomulása irányáról a vele szinte folyamatos harcban álló magyar sereg vezetése elég pontos információkkal rendelkezett, feltartóztatására nem történt határozott intézkedés. Az előzetesen egyeztetett terveknek megfelelően tehát Schlik február 26-án délután elindult Pétervásáráról Sirok irányába, hogy a honvédsereget Verpelétnél oldalba kapva felvegye az érintkezést a főerőkkel. A Tárnánál már elcsitultak a harcok, amikor Sirok előtt egy hegyszorosban Klapka csapatainak elővédjébe botlott - néhány száz fő és gyenge tüzérség Tadeusz Idzikowski őrnagy 30 parancsnoksága alatt -, melyet rövid csatározás után meghátrálásra kényszerített. Éjfél után Sirokra bevonuló osztrákok előtt nyitva állt az út Verpelét felé. Ezzel a magyar arcvonal jobb szárnyán veszélyes helyzet állt elő: a magyar hadvezetés a támadó erők nagyságáról pontos információval nem rendelkezve ismételten elmulasztotta a hatékony ellenlépéseket időben megtenni. Most nézzük, mit ír a következő nap eseményeiről Szöghy: „Másnap reggel Februarius 27-kén hét óra tájban a magyar sereget Dembinszky tábornagy rendezé ell - a Centrum a kompolti határtól fel a tófalusi szőllőkig nyúlt ell - Hét órakor Gróf Schlik Verpelétnél hol Klapka állott a magyar sereg' élén kezdé megtámadni a magyar sereg 'jobb szárnyát a Centrumnál is elkezdődött az ágyúzás, 9 óra tájba vissza vonult a vendéglőnek a Centrum délutáni két óráig tartott a vívás - s' a magyar sereg Kerecsend felé vonult - Herceg Windisgraez Tábornagy diadalmasan jött be a Faluba a holtak száma mind a két részről ötven - az egész tarnavidéken két száz A kurtára sikeredett összegzés csupán nagyvonalakban tudósít az aznapi történésekről, pontosabb értesüléseket csak az ütközet kezdeti fázisáról közöl. Kápolna elestét követően a községet megszálló császári katonaság tisztjeitől a plébános nyilván nem tudott, vagy nem is akart tájékozódni, így külső szemlélőként a körülötte zajló harcokról kevés fogalma lehetett. Február 27-én reggel az osztrák támadás súlya, ahogy Szöghy is helyesen megállapítja, a magyar arcvonal két pontjára nehezedett. A Tarnaszentmária felől közeledő Schlikhadtest Verpelét előtt harcrendbe fejlődve támadást indított a község ellen, ahol Klapka a Dessewffy-hadosztállyal védelemre rendezkedett be. A többszörös túlerővel támadó császáriakkal szemben a helység megtartása lehetetlen feladatnak bizonyult, Dessewffy gyalogsága háromórás küzdelem után kiszorult a faluból. Ekkor jelent meg a harctéren Poeltenberg hadosztálya, amelynek segítségével Klapkának immár kétszerezett erővel átmenetileg sikerült megtörnie a még mindig túlerőben lévő ellenség támadásának lendületét. A másik nagy erejű támadás Kápolna községet érte, ahol Dembinski személyesen vezette a védelmet. A mindkét oldalon mocsaras partokkal határolt Tarna-patak mentén, a seregek arcvonalán nagyobb teherbírású kőhidak csak itt voltak találhatók. 31 Windisch28 GÖRGEY István 1888. 257. 29 GÖRGEY István 1888. 262. 30 BONA Gábor 1987. 180. 31 Hidak Heves megyében. 1998. 46. Kápolnán abban az időben két, úgynevezett boltozott híd állt: egy a Tarna-patak, egy pedig annak mellékága, a Malomárok felett. 196
