Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Berecz Mátyás: „A kápolnai csata hű leírása…” Szöghy István kápolnai plébános feljegyzései 1849-ből

tait sereg ezzel szembe szállandó, magát a kies tárna vidékén 1849-ik Februar' 25-kén kezdé kifejteni ekép hogy az egész ütközeti térnek középpontjául a kápolnai határ választatván, az egész magyar haditestnek a bal szárnyát a káli vidéken ellhelyezett hadi csapatok, a jobb szárnyát pedig a Kápolnától FelDebrőig elterjedő seregek képezték - Kápolnáról a Centrum Februarius 26-kán délutáni egy órakor, lelkesítő tábori zene közt indula ki, a nélkül hogy a lakosok gyaníthatták volna a leendő ütközetet, s ' azon tért foglald ell, melly a kápolnai szőllők és kompolti határ közt nyugotnak a Detki határig terjed - A lelkesedés a magyar seregbe nagy de az erő az ellenféléhez képest sokkal kissebb volt, Az első ágyúlövés a magyar sereg ' bal szárnyán a kompolti erdőnél történt, erre a Centrum előbbre nyomult, s ' midőn Balpüspöki felől a Császári sereg' közeledését látta, ezt a magyarok igen hamar használt ropogó ágyúk sűrű lövöldözéseivel fogadták. Az első viadalt a Császári Ulánusok kezdték, kik megtámadván a Centrumnál a magyar huszárokat kik mintegy ezerkétszázán voltak, ezektől amazok vissza verettek először, de a megfutamodottak segedelmére sok német vasas lovas jővén noha eleintén a sokkal kissebb magyar lovas csapat ezeket is vissza nyomta, de a szüntelen nevekedő nagyobb erőnek engedni kéntelenítetvén a lovasság hátrébb vonult, ezen össze ütközés alkalmával 17 ulánus és hat vasas katona maradt halva az ütközet helyén - midőn a magyar huszárok közül még ekkor egy sem esett ell- s' csak néhányan sebesültek meg - A lovasság vissza vonultával, a magyar gyalogságnál eleint'hatalmas ellentállásra talált a német sereg, de rész szerint a magyar ágyú telepeknél hamar elfogyott lőszerek' heánya, de leginkább a mintegy négyszerte nagyobb német sereg ' túlnyomó ereje miatt a Centrum vissza vonulni kéntelenítetvén csata rendben zavar nélkül esti hat és hét óra közt jött vissza a Faluba - a bal szárny azomban még ekkor a kompolti erdőnél mozdulatlanul állott s' meg tartotta vitézül a maga helyét A vissza vonult középponti katonaság egy része bent a Faluba más része pedig kint a vendéglő s ' posta ház körül a szabad ég alatt szállásolt Az osztrák főerők váratlanul gyors és határozott hadmozdulatai következtében a magyar sereg felkészületlenül volt kénytelen csatát vállalni. Az összpontosítás még nem fejeződött be. Dembinski az első vonalba a rendelkezésére álló kilenc hadosztályból mindössze négyet tudott felvonultatni, a sereg zöme elszórtan ezek mögött fél- illetve egynapi járóföldre tartózkodott. A főhadiszállás helyéül Eger volt kijelölve. A honvédsereg hadosztályai létszámban kisebbek voltak, mint a császári hadsereg hasonló hadszervezeti egységei,

20 így a két fél közötti erőviszonyok ugyan kiegyenlítettek voltak; gyakorlatilag azonban a magyar csapatok a Tárna völgyében, Verpelét és Kál között egy igen széles arcvonalon elhelyezkedve egyetlenegy helyen sem tudtak erőfölénybe kerülni a két főirányból koncentráltabban támadó osztrákokkal szemben. Dembinski a csata kezdetén Görgeivel együtt Egerben tartózkodva az ütközet helyszínére csak az esti órákban érkezett meg; így a magasabb parancsnokok közül egyedül Klapka vett részt az első napon.

21 A hadosztályparancsnokok jobbára saját belátásuk szerint, de egymással együttműködve oldották meg feladataikat.

22 A kassai országúton vonuló Csorich-hadosztály a magyar csapatok felbukkanására rövid idő alatt harcrendbe fejlődve Feldebrő és Kápolna irányába indított támadást. Ez 20 GÖRGEY Artúr 1988. 419. Dembinsky serege 4-5 ezer fős hadosztályokra tagozódott. Egy ilyen hadműveleti egység ereje nagyjából egy osztrák dandáréval volt összevethető. 21 BORÚS József 1975. 242. Az osztrák oldalon is hasonló volt a helyzet, ott a Gyöngyösön tartózkodó Windisch-Grtz helyett Wrbna altábornagy vezette a csatát. 22 BORÚS József 1975. 231. 194