Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról

irodalmárok közül pl. Kisfaludy Károlyt, vagy Vörösmartyt, s a zenészek közül Erkel Ferencet is. A különböző művészeti ágakat összevetve ez a nemzeti panteon elsősorban a Hunyadiak köré épült. A témát a köztudatba Czuczor Gergelynek a Hunyadi házról szóló cikksorozata vezette be, mely 1837-ben jelent meg az „Aurórában". Tehát a kor társadalmi és művészeti közvéleményének egybehangzó akaratát tükrözte az, hogy az emlékműbizottság az első magyar emlékszobrot Mátyás emlékének akarta szentelni. A szobor elkészítését Nyáry Pál 1839-ben egy, az „Athenaeumban" megjelent cikke szorgalmazta elsőként, majd egy művészekből, írókból és közéleti személyiségekből álló kis kör gyűjtést szervezett a Ferenczy tervezte szobor felállítására. Voltak azonban olyanok, akik mindezt ellenezték, így például Széchenyi az ország előrelépésének reményében a Lánchíd felépítésének ügyét sokkal fontosabbnak tartotta.

81 Az, hogy Tarkányi ellátogatott a kor legünnepeltebb szobrászához, s érdeklődéssel szemlélte a művészeti közélet legfrissebb és országos jelentőséggel bíró eseményét azt bizonyítja, hogy fiatal kora ellenére jó érzékkel ismerte fel e művészeti ág fontosságát. Érdekesek a naplójába feljegyzett lelkesedő s egyben bíráló észrevételei is: „Ó én itt hidegen nem beszélhetek, nem írhatom le hidegen tapasztalataimat, meleg, lángoló kebellel mentem a terembe és mondhatom Ferenczy magyarázata szerint e szobor ha egészen ki nem elégített is, de hogy s mint kellene jobban csinálni, nem tudnám megmondani. Legyen Mátyásnak emlék, legyen óriási emlék, mint maga óriás volt az emberek között s ne csak nagy katonát láttasson,... mutasson atyát, tudományos férfiút, mutasson magyart, mutasson nagy embert. Az akaraterősséget Ferenczy eltalálta szobrában, s az korántsem olyan gyenge, mint a rajz után gondoltam."

82 Mikor nemsokára másod ízben is Pesten járt, ismét meglátogatta a műkereskedéseket és a kiállításokat, ahol ki is választotta és jegyzeteibe felvette a számára tetsző festményeket: sok külföldi név mellett kiemelte Molnár József: Carthausi, Schmidt: Szapáry török fogsága, Henrich: A magyar nemzet ébredése című művét és Barabás Miklós önarcképét. Elrándul Esztergomba is, hogy megtekintse a műkincseket és főként Hesz János Mihály egri születésű művész Vajk megkeresztelése című festménye ragadta meg figyelmét.

83 Pesti útjával egybekötve felkereste a Gyöngyösön élő öreg képírót, Braun Istvánt is, aki az egri szeminárium házi kápolnájának freskóját festette, s mely számára oly sok gyönyörködni valót adott.

84 Kéziratokat is gyűjtött: Kazinczy Ferencnek Balkay Pál egri festőhöz írt leveleit ő másolta le és tartotta fenn, melyeket később Toldynak engedett át.

85 Ebben az időben Goethe tett rá igen mély hatást s lelke egész öröméyel csodálta az ihletett költőt s az egyszerű természetből, egyszerű fönséggel rajzolt remek költeményeket. Később éppen ezen panteizmusa miatt fordult el tőle s a külső szépség elvakult imádata helyébe a tartalom mélységeinek fontosságába vetette hitét. Mérhetetlen tudásvágya, belső fegyelmezettsége s céltudatossága tűnik ki húszéves kori naplójegyzetéből is: „Ifjúságom múlni kezd ... valódibb alapra kell építenem, hogy folyton gyönyörködhessem."

86 S megkezdi Klopstock Messiásának fordítását. „Most magamra gondolok mily elfogult és vak imádója voltam Schiller és Goethe műveinek! s mennyire elvakítja az embert a külső 81 KOVALOVSZKY Márta, 1981. 38.; még az 51 -es jegyzet 82 BENKÓCZY Emil, 1910. 14-17. 83 SZVORÉNYI József, 1887. 11. 84 SZVORÉNYI József, 1887. 10. Braun 1825-ben festette a Hittudományi Főiskola kápolnájának Mindenszentek című mennyezetképét. 85 SZVORÉNYI József, 1887. 15. 86 HUTTKAY Lipót, 1909. 21. 678