Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról

szépség! Valóban ezen írók remek előadása elfelejteté velem a tartalom felett mélyebben okoskodni s fogadni mernék, hogy a pogány szellemű resignatió sok kereszténynek jobban tetszik Klopstock Messiásánál s ha kérdeznők miért? okát nem tudnák adni s büszke megvetésbe hazudnák át tudatkanságukat."

87 Egyre több irodalmi sikert ért el: 1841 novemberében „A Nemzeti Almanachban" jelent meg egyik legjobb balladája a Coriolan, majd 1842 februárjában kapta meg Toldy buzdító levelét Klopstock Messiásának további fordítására, s a hírt, hogy a „Religio" közölte a beküldött részletfordításait.

88 Mint már ismert költőt kereste őt fel Egerben 1844 februárjában - Debrecenből Pest felé vezető gyalog útjában - Petőfi Sándor is. Több társával szívesen fogadták a költőt s a rokon lelkek igen jól érezték magukat a bor melletti beszélgetések, felolvasások alkalmával.

89 Mindezek után egyáltalán nem tekinthető véletlennek, hogy Pyrker János László felkarolta az ifjú papot és maga mellé vette, hiszen benne „lelkének fiatal rokonát, költőt és múbarátot"

90 ismert meg. A már nagyon beteg, de világtapasztalással és igen magas műveltséggel bíró Pyrker érsek mellett töltött hónapjai 1846-tól tovább növelték a művészetek iránti szeretetét és ismeretét. A csöndes kis faluból, ahol papi teendőit végezte, óriási léptekkel jutott el az érsek oldalán Bécsbe, Prágába, Karlsbadba, Salzburgba... A császári város műkincseinek, Canova méltóságteljes szobrának, Maulbertsch remek freskójának, Lichtenstein- és az Eszterházy-képtár híres képeinek láttára így írt naplójában: „Egyébiránt e kettőben — a falusi és a nagyvárosi életben — két fáját látom a tudásnak, egyiken az elmélkedés, másikon a tapasztalás gyümölcsi teremnek, mindkettő lehet hasznunkra vagy kárunkra, amint t. i. használjuk ..."

91 Pyrker, dacára betegségének tanította, tanulásra ösztönözte, beszélt neki híres emberekről, világhírű művészekről, s küldte, hogy minél többet lásson és tapasztaljon. 1847-es bécsi útjuk során leküldte őt Pozsonyba, az országgyűlés megnyitására, melyen a király századok óta először szólt magyarul a nemzethez. Az érsek mellett nemcsak a művészetekhez kerülhetett közelebb, hanem sok magas rangú és érdekes emberrel is találkozhatott és jó kapcsolatot építhetett ki.

92 Karlsbandan tudja meg, hogy érseke nagyon beteg, ami mélyen megrendítette, mégis ezt jegyezte fel naplójába: „...az érsek halála korántsem foszt meg jövőm reményétől, mert jövőmet nem az ő kegyére, hanem Isten segedelmével magamra alapítom. Hálát adok Istennek, hogy olvasmányaim, gondolkodásom és más emberek tanácsa és példája által még ifjúkoromban megtanított az élet becsét nem más kegyéhez, nem a szerencséhez kötni, hanem magamtól, lelkem tökélyesítésétől várni s erre alapítani."

93 Mégis halálával talán Tarkányi vesz87 BENKÓCZY Emil, 1910. :21. 88 SZVORÉNYI József, 1887. 13. Toldy Ferenc levele 1842. febr. 26. melyben így ír: „Engedje meg, hogy kifejezzem azon örömömet, melyet éreztem, midőn az isteni költőt ily méltó fordításban láttam megszólalni. Kegyed nem csak érti eredetijét, hanem érzi is; felvette azt lelkébe, s úgy adja vissza, mint valóságos költő szokta eredetijét, újra teremtve visszaadni." 89 Részletesen leírja az esetet KISS Péter, 1993. 76.; A téma képi megjelenítése: Orlai Pétries Soma: Petőfi az egri kispapok között. Vázlat. 1850-es évek első fele. MNG in: Ars Hungarica 1987. KESERŰ Katalin: A Petőfi-arckép változásai , 60. 20. kép. 90 KUBINYI Ferenc -VAHOT Imre, 1854. 60. 91 BENKÓCZY Emil, 1910. 46. 92 Karlsbadban megismerkedik Schellinggel, a nagynevű filozófussal, ki szívesen beszélget el vele. 93 BENKÓCZY Emil, 1910. 48. 679