Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Vaday Andrea: A tipikus szarmata telepjelenség Kompolt-Kistéri tanya 15. lelőhelyén

7. A csontvázak szintjén ill. egy rétegben a vázak felett csak égéstermékek (hamu, faszén, korom), valamint törött, különféle, össze nem tartozó kerámia volt. Mindezek a megfigyelések utalnak arra, hogy az objektumok nem temető-, hanem telepjelenségként értelmezhetők. Magyarázatra szorul azonban, hogy egy rituális szabályok szerinti temetővel rendelkező népnél miért kerülnek emberi maradványok hulladékgödrökbe. Tiszaföldváron a telep pusztulási rétegének egy részét már meg lehetett határozni.

47 Az ott felsorolt objektumok közül a 80/A. illetve 80/23. objektumban volt embercsont. A pusztulási réteg keltezése a kiöntőcsöves korsók (10. kép 3-4) alapján kétségtelenül a hunkorra (hunkor végére) tehető. Az, hogy jellegzetes hunkori edénytípus készül szarmata műhelyben, szarmata technikával és díszítésmóddal feltételezi, hogy az edények nem az Attila-kor első éveiben készültek. Későbbi földbekerülésük pedig az objektumok betöltését az Attila kor végére tehető. Miután azok a gödrök, melyekben a halottak előkerültek hasonló régészeti jellegzetességet viseltek magukon, s kettő közülük a pusztulási réteghez köthető, feltételezem, hogy a másik három gödör is ide tartozik. Azaz ezeket a további gödröket is a telep pusztulási rétegéhez sorolom. így a jellegzetes régészeti anyag kiegészíthető e három gödör leletanyagával is.

48 A 10. kép 1-2, 5—10, 13. a jellegzetes korsókat mutatja, a 10. kép 11-12 pedig a felsőfüles (kantáros) késői típusú korsókat. A 11. kép 1-5. a hombárokat ábrázolja. A 12. kép 1-7. gömbtestű edényei, 12 kép 9. váza formájú edénye, 12. kép 10. besimított hordóedénye, 11. kép 8. korongolt fedője. 12. kép 11-25. tálja sorolható ide. Ugyancsak jellegzetes és tipikus edényei a késő szarmata periódusnak a gyorskorongolt, kavicsos, szemcsés iszapolású, vékonyfalu szürke fazekak (13. kép 5.) szemcsés, csillámos soványítású kézikorongolt különféle profilú fazekak a (13. kép 1, 9, 10), csillámos szemcsés anyagú bogrács (13. kép 12.). A sort kiegészíthetjük a kézzel formált kisebb nagyobb fazekakkal (13. kép 7, 11, 13, 15-16), kézzel formált fedővel (13. kép 14.) és meredek falu kis kézzel formált tálakkal (13. kép 6,8). Ez utóbbiak hosszabb életű típusok, a szarmata kor korábbi periódusában is megtalálhatók. A szőregi lelőhely anyagából mutatjuk be itt a 14. és 15. táblát.

49 Itt a felsőfüles simított korsó (14. kép 2.) a besimított díszítésű tál (14. kép 9) a 15 kép 8. bogrács és a csillámos szemcsés iszapolású kézikorongolt fazekak (15. kép 9-11, 14-16) összekötik a szőregi lelőhelyet Tiszaföldvár téglagyárral. A benyomott díszítésű fazekak (15. kép 12-13.) viszont a kompolti lelőhelyen fordulnak elő a 250. objektummal egykorú objektum csoportban, ahol szintén égés és hamuréteg borítja az objektumokat (ház, gödrök, kút), s anyaguk ugyanúgy összeállítható, mint a tiszaföldvári pusztulási rétegé. A 16. táblán azok a lelőhelyek szerepelnek a Kárpát-medencében, ahol a jellegzetes hunkori kerámia típusok (bográcsok, kiöntőcsöves korsók, figurális besimítású edények) előfordultak,

50 kiegészítve azokkal a lelőhelyekkel, ahol a hulladék gödrökben embercsontok ill. csontvázak voltak. Ezek kivétel nélkül a szarmata sáncon ill. sáncvonulatokon belül helyezkednek el. A lelőhelyek a Tisza vonalához közel sűrűsödnek

51 Békés és Csong47 VADAY Andrea 1994. 48 A gödrökben igen sok anyag volt, ezek közül itt csak a jellegzetes, ritka töredékeket és csaknem teljesen ép edényeket mutatom be. 49 ÁCS Csilla 1987-89. mutat példákat a lelőhelyről. L 5. jegyzetét is! 50 Csak a közölt anyag! 51 A térkép itt torzít, a Duna-Tisza közének ritka és a Bánát üres foltja részben a kutatottság alacsony vagy hiányos fokával, részben a terület feldolgozatlanságával magyarázható. 85