Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
Vaday Andrea: A tipikus szarmata telepjelenség Kompolt-Kistéri tanya 15. lelőhelyén
rád megye Tiszától távolabb keletre eső lelőhelyei a feltárások ill. topográfiai munkák miatt lényegesen fedettebbnek tűnnek a Délalföldnél (Bácska és Bánát). Ezeket a déli részeket is beköthetjük azonban más, szintén a hunkorra keltezhető leletanyag elterjedése alapján a hunkor szarmaták által lakott területébe. Számos olyan lelőhely van az Alföldön, ahol a szarmata telep pusztulására adatokat találunk az Attila-kor végén: Bag, Tiszaföldvár, Kompolt, Örménykút, Lenauheim, Kiskundorozsma, Szabadka, Ada stb. Ezeken a lelőhelyeken az objektumok jellege és a régészeti leletanyag összhangja alapján az elmondottak kétségtelenül megfigyelhetők. A jól vagy közepesen jól dokumentált lelőhelyek nagyrészén 52 (Tiszaföldvár, Kompolt, Szőreg,) az Attila-korra tehető leletanyag „planírozási" rétegben volt. Ide sorolhatók a gödörbe tett halottak is. A halottak neme, nő, gyerek, idősebb férfi. 53 A kompolti csontvázról annyi állapítható meg, hogy 40-80 év közötti egyén rendkívül rossz megtartású hosszú hyperdolichokran koponyája erőteljes tarkótájékkal és csecsnyúlványi régióval, valószínűleg férfi, az arckoponya nem rekonstruálható. A gödörbe dobott halottas lelőhelyek keltezése, s az, hogy ezeken a lelőhelyeken nem folytatódik tovább az élet, azaz a telepek elpusztultak az Attila kor végén, egy olyan támadásról beszélnek, mely a hunokkal szövetséges, azokat kiszolgáló szarmata területet érte. Ez a támadás feltehetően Ardarik és fiai háborújának eseménytörténetébe illeszthető be. Ardarik Attila vazallus királyai közül a legkedveltebb volt. Attila halála után azonban a gepida király az Attila fiai elleni felkelés vezérévé vált, s a nedaoi győzelemmel megszerezte a korábban hunok által leigázott szarmata szállásterület nagy részét. A gepidák hadi felvonulásának útjába eső hun szövetséges szarmata telepeket felégetik, felprédálják. A telepeken nem ütközhettek nagyobb ellenállásba, hiszen a lakosság fegyverforgató része nagy számban a hun hadjáratokban vett részt illetve pusztult el. A telepeken hátramaradt idős férfiak, asszonyok és gyerekek, akik nem menekültek el a gepida támadás hírére vagy foglyul estek, vagy áldozatául estek a támadásnak. A gepida előnyomulás jellegére utalhat a planírozási réteg. Feltehetően kisebb gepida támadó csoportok szóródtak szét a területen, s ezek hosszabb-rövidebb ideig az elpusztított falunál táborozhattak várva a többi portyázó csapat megérkezését, felprédálva a falvak raktárkészleteit. A rövidebb táborozás idejére a holttesteket el kellett tűntetniük, de mivel nem saját halottjaik voltak, nem szabályosan temettek. A megölt lakosokat, kutyákat a telepen használatban lévő nyitott hulladékgödrökbe dobták, majd földet szórtak rájuk. Erre utal a halottak szabálytalan, esetleges pozíciója, s a halottakat fedő réteg égett, hamus, kerámia és állatcsont hulladék tartalma. Az, hogy Tiszafóldváron ebből a hulladékrétegből csaknem teljesen összeállítható hunkori edények kerülnek elő, csak megerősítik a pusztítás időpontját. Ugyancsak evvel a gepida támadással hozhatjuk összefüggésbe azokat az objektumokat az Alföldön, ahol egész edények vannak a tárolóvermekben (Pl. Lenauheim, Kiskundorozsma, Bag, Szabadka, Mácskovics téglagyár, Orosháza, Kristó téglagyár, Cervenka) 54 . Itt a prédáló gepida csapatok útjába eső telepeken nem minden raktárkészletet találhattak meg, s ezek szerencsére megmaradtak, így kiegészíthetik a hunkor végén elpusztított telepek sorát. 55 52 A régibb feltárások és anyag alapján e periódusba sorolt lelőhelyeknél dokumentáció hiányában nem tudunk egyértelműen bizonyítani történeti eseményhez kötést. 53 A nem és életkor meghatározást Tiszaföldvár esetében Kiszely István, Kompolt esetében Mende Balázs Gusztáv végezte. Itt is szeretnék köszönetet mondani munkájukért. 54 VADAY Andrea 1985. 55 A rajzokat Nagy Andrea készítette, ezúton is köszönetet szeretnék mondani munkájáért. 86