Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról

nak az illusztrációknak az elkészítésébe is, melyeket Kininger, Himfyjének illusztrátora metszett.

38 Müértése és művészetszeretete számunkra elsősorban azért jelentős, mert környezetében nőtt fel öccse, a már említett Kisfaludy Károly. Kölcsey Ferenc (1790-1838) jóval mélyebben foglalkozott ezzel a témával. Képzőmíívesség és a költés című tanulmányában Kazinczyra - akinek kozmopolita, klasszicista látásmódjától később eltávolodott - és Lessing Laokonjának ismeretére támaszkodva, elsősorban irodalmi gondolkodással átitatottak nézetei. De fontos kiemelni, hogy a képzőművészet nem csupán önmagáért érdekelte, hanem a művekből levont tanulságokat általános esztétikai elvek megfogalmazásához használta fel.

39 A korszak irodalmának vezető szerepét az is bizonyítja, hogy a magyar nemzet adakozásából 1830-ban megszületett Magyar Tudományos Akadémia is elsősorban a magyar nyelv és irodalom felvirágoztatását tűzte ki céljául, mint a „múlt zivataros századaira derűt hozó"

40 alaptudományt. S tették mindezt azért, hogy nyelvűnket a görög és a latin nyelv tökélyére emelhessék.

42 Mindezen szándék előzményeként Csokonai Vitéz Mihályt (1773-1805) idézhetjük, aki a Dorottya negyedik könyvének egyik jegyzetében az írástudás/tudósság fontosságát említve a nyelvvel fejleszthető nyelvi kultúra fontosságát hangsúlyozta, amely kultúrát három ágazatra osztotta: „Ha azt akarjuk, hogy a jövőben a tudományokban, muzsikában, képírásban etc. előbb menjünk: sok szavakra kell szert tennünk.,, Fél évszázaddal később Széchenyi István (1791-1860) a Magyar Akadémia Körül

42 című írásában is a nyelvet, a szellemi életet, a fajiságot és a nemzethűséget emelte ki, mint az akadémiai szellemiség hordozóit.

43 így szemben a német tudományos akadémiával, ahol a természettudományok túlsúlya dominált, kezdetben a magyar akadémikusok visszakanyarodtak az olasz humanista akadémiák szemléletéhez, a szépmívesség, a szépészeti tudományok pártolásához.

44 A magyar akadémiát megteremtő nagyjaink vallották, hogy az irodalom egyet jelent a tudományossággal, s ennek kimívelése az egyetlen eszköze annak, hogy a nemzet felemelkedhessek. Hittek abban, hogy az irodalom fejlesztése egyenértékű a tudósság ápolásával, s ahhoz, hogy valaki halhatatlan legyen tanultság szükségeltetik. Ezen meggondolások és a szépészet akadémiai szintre emelésének köszönhetően a Magyar Tudós Társaság tagjai, tehát a hallhatatlanok közé a költőkkel együtt művészeket is megválasztottak: 1832-ben Ferenczy István szobrászt, 1836-ban Barabás Miklós festőt, s 1840-ben az Olaszországban élő id. Marko Károlyt. Látható tehát, hogy 38 VAYERNÉ ZIBOLEN Ágnes, 1973. 9. 39 FRIED István, 1989. 150. 40 Széchenyi István 1831-ben Johann Endemél rendelte meg a Magyar Tudományos Akadémia allegóriája című festményt (MNG). A képen egy fiatal nő - Hébé - az ifjúság istennője, az istenek pohárnoka látható, aki az addigi „Borúra derű"-t hoz, s a tudomány és a művészet italával táplálja a sas alakjában feltűnő magyar nemzetet. A tisztaság fehér ruhájába öltözött fiatal nőt a szélben lebegő piros köpeny öleli körül, amint a sötétségből kilép a fényre. 41 ZOLNAYBéla, 1993.96. 42 SZÉCHENYI István, 1981. Széchenyi István 1842-es nov. 27-én az akadémiai közgyűlést másodelnöki minőségében nyitotta meg Teleky József elnök távolléte miatt. A még azon év decemberében nyomtatásban is megjelenő beszédében fejti ki és védi meg nézetit: „A nemzet szellemi ereje, kultúrája az igazi erő, mert a magyarságot nem szembeállítja a többi nemzettel, amely körülöttünk, közöttünk él... És a minőség elpusztíthatatlan..." 43 ZOLNAYBéla, 1993.94. 44 ZOLNAYBéla, 1993.96. 668