Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról

a művészetekkel való elméleti és történeti foglalkozás mellett az Akadémia kezdetben felvállalta az egyéni művészeti teljesítményeket elismerő műpártolást, s az egyéb alakulóban lévő művészeti intézményekkel való együtt működést is. Vállalta ezen hiánypótló tevékenységet azért is, mert a magyar felsőfokú képzőművészeti oktatás a század utolsó harmadáig a legkezdetlegesebb formában sem létezett.

45 Az Akadémia sorsa a kezdeti évtizedekben szorosan össze kapcsolódott a Magyar Nemzeti Múzeum történetével is, mely az irodalom és a képzőművészet összefonódása szempontjából nem csak azért érdekes, mert az Akadémia székházának felépültéig gyakran székelt a múzeum épületében, hanem azért is mert a múzeum feladatai közé tartozott ebben az időben a műgyűjtés és a művészeti oktatás pártolása is. Későbbiekben azonban a magyar Akadémián kialakuló reprezentációs igény — melynek hagyományát külföldi elődeitől vette át - bizonyos szempontból múzeumi funkcióval is felruházta a tudós társaságot. Amikor a XIX. század elején az Akadémia nagytiszteletű tagjai, Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly meghaltak, az elöljáró testület elhatározta arcképük kifüggesztését, így keletkezett az akadémiai arcképcsarnok. A tudósportrék, a tudomány nagyszerűségének allegorikus megjelenítései, valamint más akadémiai műfajok - így a heroikus, történeti tájfestészet és a történeti tárgyú kompozíciók - befogadása tehát egyfajta műpártoló, múzeumi funkció kialakulásához vezetett e nemes célokat felkaroló testületen belül.

46 Az erősen irodalmi hagyományokból táplálkozó történeti tudat követelte ki azt is, hogy az Akadémia helyet adjon a nemzeti archeológiának, műemlékvédelemnek és művészettörténetnek.

47 Itt emelhetjük ki Henszlmann Imre

48 (1813-1888) vagy Ipolyi Arnold

49 (1828-1886) mellett az irodalomtörténet atyjának tartott Toldy Ferenc ( 1805-1875) nevét is, kinek 1847-es felhívására, mely a műemlékek védelmének ügyét vette pártfogásába, elsősorban „hú és díszes rajzmunkák" születtek. Kiadásra került például Szerelmey Miklós Visegrádalbuma, majd Kubinyi és Vahot Rohbock metszeteivel s egyéb litográfiákkal díszített Magyarország és Erdély képekben című gyűjteménye.

50 Nem hiányzott a 45 SZABÓ Júlia, 1992. 12. 46 U.o. 47 MAROSI Ernő, 1992. 85. 48 HENSZLMANN Imre, 1990.155. A következő feltételekben látta 1841 -ben nemzeti művészetünk megteremthetőségét: 1.) régi klasszikus művekből álló gyűjtemény felállítása. 2.) magyar nemzeti művészeti iskola létrehozása. 3.) magyar nemzeti műegylet létrehozása. Ezek megteremtése után jöhet létre a valódi magyar művészet, amely „nemzetiségünket megállapítani és erősíteni" képes. 49 Ipolyi emlékkönyv 1989.; Kovács Mihály Ipolyi Arnoldról Tarkányi Béla közbenjárására egy nagyméretű portrét festett. A képet az Országos Képtár számára készítette az Ipolyi-képtár adományozásának alkalmából. (TKCs. Bp., olaj, vászon, 181x132 cm, L. sz.: 159.) A portré variánsa: Egri Képtár, olaj, vászon, 139x96 cm, L. sz.: 55.325. 50 KUBINYI Ferenc - VAHOT Imre, 1854. A

IV. kötetben az 58. oldalon található Kovács Mihály, az 59. oldalon pedig Tarkányi Béla életrajza, valamint az az ovális mellképekből összeállított portrésorozat, mely Egerjeles személyiségeit - középen kiemelve Pyrker érsek s alul egymással szembefordítva Tarkányi és Kovács - ábrázolja. Vahot levele Kovácshoz erről a metszetről Eger, Főegyházmegyei Könyvtár: Ms. 1068/20-2. Ebben a kötetben jelent meg Kovács Dobó Istvánról készített festményének metszetváltozata is, mely képről Vahot Imre Kovácshoz címzett 1854. április 12-i levelében a következőket írja: „Ez édes Miskám nem Dobó, hanem még magasabb valami - a magyar vezériség eszményképe..." Eger, Főegyházmegyei könyvtár Ms. 1068/20-1. 669