Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról

fejlesztése mellett gondjaikba vették az akkor még szinte alig érzékelhető hazai képzőművészeti törekvéseket is. így általuk a művészeti élet irányítását a polgárosodó középés kisnemesség egy szűk köre vette át, helyébe lépve a mecénási tevékenységet egyre kevésbé vállaló arisztokráciának. A költészet és a festészet egyre nagyobb mértékű összefonódása ahhoz vezetett, hogy az íróink és a költőink mind szorosabb kapcsolatba kerültek és egyre nagyobb befolyással voltak a kor festészetére és szobrászatára. így már a felvilágosodás korában és a reformkorban Magyarországon is egyre gyakoribb jelenség volt, hogy az írók képzőművészeti témával foglalkozó elméleti íróként, kritikusként, megrendelőként, programadóként, gyűjtőként, vagy akár gyakorló képzőművészként és egyszerű műélvezőként beléptek a művészettörténet fenségterületére. A két műfaj összemosódásaként ugrásszerűen megszaporodtak s nagyon népszerűek lettek a különféle almanachok. így hazánkban a leghíresebbnek, az „Aurórának" a szerkesztője Kisfaludy Károly

29 (1788-1830) is egyszerre volt festő, illusztrátor és költő, valamint drámaíró. Almanachjában, szorosan kapcsolódva a kortárs irodalmi müvekhez, gyakran jelentetett meg illusztrációkat. Ezek az ábrázolások - Kisfaludy Sándor: Dobozi Mihály és hitvese című regényéhez, vagy Vörösmarty Mihály: Cserhalom című költeményéhez kapcsolódóan - történeti festészetünk alaptémáivá váltak, s a század második felében megszületett fontos alkotások előképeiként szolgáltak. Kisfaludy Károlyt csak úgy mint a magyar irodalmi romantikánknak, úgy a nemzeti romantikus festészetünknek is a megteremtőjeként tartjuk számon. Művelődéstörténetünk e jeles alakja oly komplexitással gondolkodott koráról, hogy mind az irodalomtörténet, mind a művészettörténet kutatja tudatos művészetszervező tevékenységét.

30 Mivel fontosnak tartotta, hogy almanachjának „tárgyai mind eredeti magyar elmeszülemények" legyenek, így az irodalomban, és a képzőművészetben a hazai polgárosodó értelmiség igényeinek megfelelően, a honi kultúra felemelését célzó tevékenysége hiánypótló volt. Kazinczy Ferenc (1759-1831) volt művészeti életünknek másik kiemelkedő gondolkodója. Számára a képzőművészet történetének tényei ugyan úgy az esztétikai gondolkodás forrásai és elemei voltak, mint az irodalom produktumai.

31 Felismerte, hogy az ízlésfejlesztés igénye nem külön irodalmi és külön képzőművészeti síkon jelentkezik, hanem egymást erősítve a két művészeti ág összefüggéseiben. Tehát e komplexitás szellemében, a képzőművészeti alkotásokkal szemben ugyanolyan követelményeket és értékrendet állított fel, mint az irodalmi alkotások megítélése esetében. Számára a mű értékét mind a festészetben, mind a költészetben az idea adta. így az eredetiség kérdéséről - melyet másodlagosnak tartott - mindkét művészeti ág vizsgálatakor ugyan úgy vélekedett. Fontosabbnak tartotta egy kiváló mű magyarra fordítását, vagy egy híres festmény lemásolását, mint egy kezdetlegesnek vélt eredeti magyar alkotás megszületését. Ha esztétikai tézisei nem is voltak minden esetben korszerűek, hiszen a múlt klasszikus ideáljait és klasszicizmusát igyekezett - Goethe hatására - a magyar viszonyok közé átültetni, de azokat legalább következetesen vallotta az irodalom és a képzőművészet területén egyaránt. E stílus követésére inspirálta Balkay Pált (1781-1846), aki Bécsből az ő hívására tért haza 1808-ban s aki később Egerben telepedett le. Donát 29 VAYERNÉ ZIBOLEN Ágnes, 1967. 151-176. 30 VAYERNÉ ZIBOLEN Ágnes, 1973. 10. 31 FRIED István, 1989. 147. 666