Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról
Baudelaire 21 (1821-1867) munkássága hatott megtermékenyítőén a képzőművészetre. 22 Csakúgy mint a költészetben, úgy a festészet terén is az egyéni szabadság és a szenvedély kinyilvánítása játszotta a legfontosabb szerepet. 23 A drámák és a regények hősei is egyre gyakrabban váltak művészekké, 24 hiszen ha az író előkelő lelket akart rajzolni - és túl volt már azon a berögződöttségen, hogy a lelki finomságokat csak az arisztokrácia körében keresheti - legkényelmesebb volt számára, ha hősét művésznek tette meg. Teljes mértékben érthetőnek tekinthető ez a jelenség, mivel az ilyen témát választó író lírai vagy éppen romantikus hangulatváltozásait, érzéseit sokkal könnyebben tudta áthelyezni egy olyan hősbe, akinek foglalkozása nem állt messze az övétől. Lessing: Emilia Galotti, 1772. (Kazinczy lefordítja 1794-ben) című drámájában - Conti a festő személyében - a művész először kapott fontos szerepet a német drámairodalomban. A művészregények nagy tömegében számtalan olyan is akadt, amelynek hősei nem véletlenül s nem csak a fent említett ok miatt formálódtak művésszé. Az így előidézett téma az író számára alkalmat teremtett egy olyan megoldásra, hogy hőse személyében művészi problémákat testesítsen meg s történetének fűzésébe beleolvassza a művészetről vallott nézeteit, elméleteit is. Akár a realista G. de Maupassant (1850-1893), 25 akár H. de Balzacot (1799-1850) vagy a Goncourt-testvéreket említjük, vagy Gottfried Keller (1819-1890) „Zöld Henrikjére", és E. Zola (1840-1902) L'Oeuvere-)érQ gondolunk nem csak egyszerűen arról van szó, hogy egy író beszél egy másik művészeti ágról, vagy hogy saját problémáját vetíti át egy vizuális, talán könnyebben érzékelhető világba. Altalános esztétikai elvek hatják át az idézett művek mindegyikét és szereplőik gondolkodásmódját, miközben az éppen aktuális művészeti problémák megoldására, tisztázására tesznek kísérletet. 21 C.BAUDELAIRE, 1988. 22 Érdekes jelenség, hogy sok költő, így Goethe, a romantikus A. Musset (1810-1857), Victor Hugó, P. Verlaine (1844-1896), P. Valéry (1871-1945), A. Rimbaud (1854-1891), és Baublaire is gyakran festett. De az ellentétes tendenciára is találhatunk példát, amikor Delacroix, a romantikus festészet legnagyobbja naplójegyzeteiben az irodalomról ír. 23 Az írók és a költők sora folytatható lenne a század végéig és még azon is túl. Számtalan költő és író tartott barátságot művészekkel s kapcsolatuk gyümölcsözőnek tekinthető a művészetelméleti írások megszületésében, szakszerű kritikák megjelenésében. J. K. Huysmans (1848-1907), mint a legtöbb szimbolista költő szintén vonzódott a képzőművészethez. R. M. Rilke (1875-1925), Rodin titkáraként gyakran foglalkozott művészeti témákkal. G. Apollinairenak (1880-1918), a francia avantgárdé költészet úttörőjének, a kubista festészet legfontosabb elméleti írásait köszönhetjük. De J. Cocteau (1892-1962) is vonzódott a képzőművészethez. Magyarországon Kassák Lajos (1887-1967) nélkül elképzelhetetlen lenne az aktivista művészet. 24 BENEDEK Marcell, 1944. 25 SZ. KÜRTI Katalin, 1989.27. Maupassant a Szépfiú című regényének részletét közli, melyben egy nagy művészeti szenzációról esik említés, és ugyan elváltoztatott névvel és témával, de Munkácsi Mihály: Pilátus előtt című festményének párizsi bemutatójáról esik szó: „Ez idő tájt az egész város odacsődült egy magyar festő Markovits Károly nagy festményéhez, amely egy Jaques Lenoble nevű műértőnél volt kiállítva, s a hullámokon járó Krisztust ábrázolta." 664
