Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról

H Szilasi Agota KÖLTŐ ÉS FESTŐ - IRODALOM ÉS FESTÉSZET Tarkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról „A nemzetek életében a csúcspontokat a művészet és az irodalom jelenti. Nemzeti nagyság nincs ezek nélkül. És szebb és magasztosabb hivatás sincs, mint akár költői művekben, akár szoborban vagy képben tükrözni egy népnek, nemzetnek küzdelmeit, bánatát, örömét és dicsőségét."

1 Két életút kapcsolódott össze a múlt század közepén Eger városában. A költészet művelője - Tarkányi Béla érseki titkár - és a képírás mestere - Kovács Mihály - életük végéig tartó szoros barátságot kötöttek, melynek összekötő közege a művészet volt. A művészet, mely örök funkciójaként, az emberi tudásnak, az erkölcsi értékrendnek és az érzelmeknek a kifejezője; miközben formája lehet írott szó, kottázott dallam, faragott kő vagy festett kép. Levelezésük,

2 Tarkányi naplójegyzetei és Kovács Mihály 1885-ben elkezdett önéletrajzírásának

3 adatai, valamint az elkészült festmények

4 bepillantást engednek meghitt személyes világukba, melybe betörnünk talán illetlenség. Mégis izgalmas eredetiségük, forrásértékük révén szemtől szembe találhatjuk magunkat a magyar kultúrtörténet egy meghatározó korszakával, és a levelezőpartnerek életéről és a körülöttük folytonosan változó világról még mélyebb ismereteket szerezhetünk. 1 ZOLNAYBéla, 1993. 101. CSATÓ Kálmán: A szépjuhászné című könyvéből idéz, mely regény a biedermeier kor kiváló festőjéről, Borsos Józsefről szól, s amelyben az író jól ráérez a kor legfőbb nemzeti eszményére. 2 Tarkányi Béla Kovács Mihályhoz írt 69 levele az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban van: Ms 1069/19. jelzettel. Kovács Mihály 273 levele, melyek Tarkányi Bélához íródtak, az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában találhatóak 1954/57-es leltári számon 1850-1886-ig dátumozottan. 1987-ben LUDÁNYI Gabriella kutatásai nyomán készült el a Kovács Mihályról szóló monográfia a festő leveleinek feldolgozása nélkül. A könyv 2. jegyzetében a következő olvasható: „...a művész válaszleveleit már csak Benkóczy Emil közléseiből ismerhetjük..." BENKÓCZY Emil 1910.; B. E.: 1911. 3 KOVÁCS Mihály, 1992. 4 SZVORÉNYI József, 1887. 27-28. Jegyzetbe iktatva, de nagyon alapos gyűjteményét adja azoknak a festményeknek, melyeket „a nemes műbarát csak Kovács Mihály által, egészen saját megrendelésére s költségére, vagy pedig közbenjárása utján, s nem ritkán itt is saját anyagi támogatása mellett festetett". Szvorényi elsősorban 47 olyan szentképet említ, melyet saját költségén festetett Tarkányi és 24-et, melynek megrendelésénél bábáskodott. 659