Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról

A költő és a festő barátsága abban a városban köttetett, ahol az egyházi és a feltörekvő polgári

5 mecenatúrának, és a műgyűjtés hagyományának számtalan műalkotás köszönhette létrejöttét, hiszen Eger mint püspöki, majdan érseki székhely a legrégebbi idők óta az egyházi műveltség, és a szellemi élet egyik igen fontos magyarországi központja volt. Még a XIX. században is valamiféle konzerválódott barokkos művészeti élet volt megfigyelhető a városban, melynek szerves működése egyensúlyban igyekezett tartani a művészetet éltető erőket: a megbízót és az általa meghatározott célt, az anyagi eszközöket és a művészt. így Kovács Mihály festészetére is döntő hatással volt a jóságos és művészetkedvelő papköltővel kötött barátsága, ki az egri művészetpártoló főpapok nyomdokaiba lépve, érsekét is bíztatva, szívesen karolta fel a művészek és a művészet ügyét. Az egri mű1. kép. KOVÁCS Mihály: Önarckép, 1870. 2. kép. KOVÁCS Mihály: Tarkányi Béla olaj, olaj, vászon 58x50 cm L. sz.: DIV 55.309. vászon 74x60 cm L. sz.: DIV 55.92. Lónyainé Nagy Éva reprodukciói 5 Eger város megrendelésére 1842-ben festette Barabás Miklós Pyrker János László portréját. (Egri Képtár L. sz.: 55.277'. olaj, vászon 245x168 cm); Székely Bertalan 1867-ben elkészült Egri nők című festményét a Heves Megyei Nőegylet megvásárolta, s Egerben a Líceumban kiállította majd 1868-ban - eredeti szándékának megfelelően - a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A kép Egerbe szállításának tényét a Fővárosi Lapok 1868. március 31-i száma a 299. oldalon közli. (Magyar Nemzeti Galéria L. sz.: 2795. olaj, vászon 226,5x176,5 cm) 660