Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Király Júlia: Tárkányi Béla költészete

„Óh Istenember! bámulom Hatalmad a bősz tengeren ... S imádom azt, midőn a szív Viharnak így szólsz: Csend legyen!"

56 Tarkányi nagy gondot fordított versei megszerkesztésére. Sokban hasonlítanak akár egy prédikáció megszerkesztésére, bár mindenhol tömörségre, egyszerűségre törekszik. Nem jellemzi vallásos költeményeit a prédikációs lazaság, a terjengősség. S azok a hibák, amelyek balladáit jellemzik, nem jellemzőek vallásos tárgyú költeményeire, de itt is mindenképpen hiányolhatok az egyéni vonásokra, formák kialakítására való törekvés. Tarkányi az egyházi irodalom és költészet munkásai közül alig hasonlító valakihez ebben a korszakban. Mintha csak folytatni akarná annak a néhány keresztény középkori magyar költőnek munkáját, akik a vallásos líra müvelésével tűntek ki. Ha összevetjük Őt kortársával és paptársával, Mindszenthy Gedeonnal, megállapítható, hogy Mindszenthy inkább lírikus alkat. Eszmei mélysége, érzéseinek izzása, képeinek pompája mind mind bizonyítják ezt. Mindszenthy Gedeon úgyszólván szobája négy fala közt forrongja át aránylag rövid életét: a lírikus minden fájó érzésével és büszke eszmevilágával, míg szédelegve el nem ég saját tüzében. „Én a szent városnak vagyok éneklője, minek volna nekem egész birodalom, költők birodalma."

57 „Költő a szó legigazabb, legnemesebb értelmében, mert ugyanazon érzést támasztja bensőkben, mely Őt magát hevítette az alkotás lázában"

58 - írja róla Huttkay Lipót. Fáradt lelkének, bánkódásának megkapó rajza a következő versrészlet az Óh úgy szeretném ... címűből. „Kedves vándorbot! adj nekem tanácsot, Hiszen te szeretsz egyedül! Megbírsz-e búmmal, bús szívemmel és az Átokkal, mely rám nehezül? .Terünk! én érzem: nem soká bolyongunk, Megállít Isten egy boldog helyen; Boldog hely, ahol összeroskadunk majd: Te leveletlen - én örömtelen! ,.."

59 Mindszenthyhez viszonyítva Tarkányi inkább leíró, rajzoló, ügyes helyzetfestő. Mindszenthy szürke, egyszerű, minden külső siker nélkül való pályafutásával szemben Tarkányi élete, ha éri is időszaki kisebb-nagyobb kellemetlenség, melynek nyomása alatt eleven kedélye átmenetileg elkelletlenül, mégis diadalmasan mozgalmas. Sikereinek kulcsa nem annyira mély, mint inkább sokoldalú, nagy terjedelmű tehetségén kívül abban is keresendő, hogy életkörülményei szerencsésen vágtak össze az egyetemes viszonyok alakulásával. Kiváló érzéke volt, hogy rögtön észlelje: mi a gyors s hasznos tennivaló. Kedélye nem pusztán költőileg fogja fel az életet, hanem papként, érseki titkárként, emberként. 56 TARKÁNYI Béla költeményei 1857. 199. 57 HUTTKAY Lipót 1909. 7. 58 HUTTKAY Lipót 1909. 8. 59 HUTTKAY Lipót 1909. 9. 652