Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Király Júlia: Tárkányi Béla költészete

nyében szinte sorra kikereshetők azok az igehelyek, amelyek a bűnben maradt ember szimptómáit írják le. Arról beszél, hogy bábeli tornyot épít bűnösként, s ez a torony a hamis Istenkeresés, a bálványimádás egyik legjellemzőbb példája a Bibliában. Ugyanez vonatkozik a homokra épített palotára is. A homokra épített házat a Biblia szerint az első vihar elsodorja. Az alap, a szikla, maga Jézus Krisztus, és csak az ezen álló építmény áll meg. Ugyanilyen precízen írje le Tarkányi A gonosz halálát is. Ugyanígy látja az erényt is például A Jámbor kimúlása című versében. Tarkányi érdemét mindenekelőtt abban kell tehát látnunk, hogy papként, a szentírás állandó tanulmányozójaként nagyon jól látta az embereket. Ismerte, hogy milyen Isten munkája, s milyen az, ha valaki a gonosz hatalma alá vetett. Költeményei nagyon közvetlenül, látványosan tárják ezt fel, s példázatai igen hatásosak. De nem lép túl azon a határon, amit a parabola feltétlen megértése megkíván. Pedig jellemrajzai a fent említette gonosz halálában és A bűnbánatban — noha korábban keletkeztek — emlékeztet például Arany János Ágnes asszonyára. Meg kell tehát állapítani, hogy a papi elhívás háttérbe szorította a költő kibontakozását. A kor lényeges mondanivalója nem jut közvetlenül kifejezésre vallásos költeményeiben. A történelem menetét megértette, az irodalom fejlődését, mint azt a bevezetőben írtam, komoly erőkkel támogatta. A valóság leglényegesebb elemeit felismerte, de számára a valóság a római katolikus egyház volt. Mindent a római katolikus egyház dogmáin keresztül látott. Számára nem léteztek olyan dilemmák, amelyek Tompa Mihály életében például jelen voltak. Tompa számára kérdés volt az Isten akaratja című versben, hogy: „Ezernyi könny s nyomor mégis honnét van itt?"

54 Tompának vívódásai, kételyei voltak, olykor-olykor komolyan megingott saját hitében. „S bármit hoz a világ s élet története: Tudjam, kitől van az s ne kérdezzem, miért?"

55 S - ugyan egy kicsit korábban - a világ ugyancsak komoly megpróbáltatásokat jelentettek a preromantika papjainak. A kor világias szelleme behatolt a kolostorok falai közé, az édes-bús merengés, a ködként eloszló fájdalom, a szentimentális elvágyódás több rossz, az egyházhoz hűtlen papot produkált. Gondosan ápolták érzelmeiket. A naplók s levelek mindezeket az érzelmeket rögzítették, s hivatásukat elveszítették. (Ányos Pál például a szerelmi bánatába halt bele.) Tarkányi Béla józan maradt. Olyannyira józan, hogy lírájának kifejlődését gátolta józansága. Tompa Mihály papként, vagy Arany János, Berzsenyi Dániel eljut az erkölcsi, hitbeli dilemmák ábrázolásáig, megpróbálják elhelyezni magukat Isten akaratában, Isten világában, de Tarkányi még a dilemmáig sem jut el. Számára nincsenek kételyek, nincsenek megingások. Ha bűnt is ábrázol, végig úgy érezzük, hogy nincs jelen. A megingások nem az О megingásai, a kételyek nem az О kételyei. Versei gondolata alárendelt a papi tanítói szándéknak, a példa áhításának. Néha kiszabadul a példázatok közül, s olyankor nyíltan feltörhet szívéből a szeretet, az imádás és dicséret hangja. 54 TOMPA Mihály költeményei 147. 55 TOMPA Mihály költeményei 147. 651