Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Király Júlia: Tárkányi Béla költészete

Király Júlia TARKÁNYI BÉLA KÖLTÉSZETE 1. Bevezetés „Vészettek és elhulltak ők, De győzedelmesen, Tettük sugara átragyog Időn, enyészeten." A Kisfaludy Társaság 1839-ben kiírt pályázatának ez a Bajza Józseftől származó versrészlet volt a mottója, amelyre Tarkányi Béla „Honáldozat" című balladájával kopogtatott be. A mű harmadik helyen nyert dicséretet. Toldy Ferencnek, a Kisfaludy Társaság akkori titkárának e tárgyban Tarkanyihoz intézett levele így szól: „Tisztelendő Úr! Van szerencsém Kegyednek jelenteni, hogy a „Honáldozat" című költeménye a Kisfaludy Társaság által 29 pályatárs között dicséretes kitüntetésre méltónak találtatván s a társaság múlt évi határozata szerint a hozzátartozó jeligés levél felbontatván: örömmel Kegyed üdvözöltetett szerzőül. Sajtó alá készítvén a Kisfaludy Társaság évkönyveit, melyekbe valamennyi dicséretes dolgozatok felvétetni határoztattak, felszólítom ezennel Kegyedet és egész bizodalommal engedné meg, hogy munkája e gyűjteményben láthasson először világot."

1 Az egri papnövendék kitörő örömmel fogadja ezt a levelet és a sikert. Egy dús életpálya elindul. Eger tudományos életére a XIX. században az egyházi központ nyomta rá a bélyegét. A reformkor fellendítette a város szellemi életét is. A cisztercita gimnáziumban már az 1830-as években bevezették a magyar nyelvű oktatást. A papneveldében 1830-ban megalakult a Magyar Olvasó Társaság, amely kezdetben olyan célkitűzéseket vallott magáénak, mint a protestáns iskolák körében kialakult magyar társaságok. A magyar irodalom ápolását tűzte ki célul, figyelemmel kísérték a megjelenő folyóiratokat, megvették a szépirodalmi műveket. Vitákat és irodalmi esteket rendeztek. 1835-től a pesti kispapi társaság mintájára módosították alapszabályaikat, célul tűzve ki a vallásos szellemtől vezéreltetett elmét s nyelvbeli működést. Az egriek társaságuk nevét is megváltoztatták Magyar Egyházirodalmi Társulatra. Valamennyi hasonló kispapi társaság közül az egri volt a leginkább irodalmi érdeklődésű. Jelentősebb képviselőinek, Pájer Antalnak, Mindszenthy Gedeonnak, Zalár Józsefnek országos lapokban is megjelentek költeményei. (Petőfi Sándor értesült az egri kispapok irodalmi körének működéséről, s 1844 februárjában, több verset hozva magával, Debrecenből Pestre tartva betért a városba, hogy felkeresse Pájer Antalt és Tarkányi Bélát. Három napig volt a költő a kispapok vendége, s Tarkanyival kötött barátsága mindvégig tartott a segesvári szomorú napig.) 1 BENKÓCZYEmil 1910. 15. 637