Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Veres László: A kézművesipar helyzete Tokajban a XIX. század elején

frt - a donga 1 1/2 zollos vastag legyen". Az új céhszabályzatnak tartalmaznia kellett volna a mesterek kívánsága szerint azt is, hogy Hegyalján „hordódongával senki nem keresked­het" és a „Vásárokon kívül semmi Bodnár munka be ne hozattassék, 's a behozandó Czéheknek láttatása alá jöjjön." A vármegyei tisztviselők felterjesztésre alkalmasnak találták a bodnármesterek ajánlásait azzal a kiegészítéssel, hogyha nem jönne létre közös céh, akkor az egyes városokban a bodnárok más iparosokkal alkothassanak közös szervezeteket. így Tokajban a kerékgyártók és a kovácsok csatlakozhattak volna a bodná­rokhoz. Miután a közös hegyaljai bodnárcéh alapítása elmaradt, a vármegyei tisztviselők javaslata valósult meg részben. 1852-ben megalakult a közös bodnár-kovács céhszervezet. Az 1829. évi új céhszabályozást előkészítő felmérés lényegében átfogó képet szol­gáltat a XIX. század eleji tokaji kézművesipar helyzetéről. A nagy történelmi múlttal ren­delkező céhszervezetek mellett csak néhány újabb céhalapítás történt a városban. A fel­mérést készítők és a javaslattevő mesterek előtt is világos volt, hogy új céhszervezetek csak rokonszakmák tömörülésével jöhetnek létre, mivel sok iparágban csak néhány mes­ter tevékenykedett. Az iparosok száma Tokajban 1829-ben Mesterség Mesterek Segédek Inasok össze száma száma száma szabó 19+7 kontár 9 3 36 magyar csizmadia 45+6 kontár 18 6 75 német csizmadia (suszter) 7 10 6 23 kalapos 7 1 1 9 szűcs 7 2 2 11 gombkötő 3 3 2 8 festő 6 ­­6 szíjgyártó 4 1 3 8 takács 3 ­1 4 késes 1 ­­1 ötvös 1 -• ­1 rézműves 1 ­1 2 bádogos 5 2 1 8 kovács 5 6 1 12 kerékgyártó 6 1 1 8 nyereggyártó 2 1 ­3 órás 2 ­­2 mézeskalácsos 2 2 ­4 zsemlyesütő 1 ­1 2 hentes és mészáros 4 6 2 12 szappanos 1 1 2 4 bodnár 19+5 kontár 12 3 39 kőműves, kőfaragó 1+4 kontár 25 ­30 ács 2+9 kontár 12 ­23 üveges 3 3 1 7 összesen 188 115 35 338 350

Next

/
Oldalképek
Tartalom