Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
B. Papp Györgyi: Korrentsch Márk harangja 1850-ből
része 1944-ben bombatámadás során semmisült meg 13 . A ház homlokzatát díszítő két dombormű, melyek a mesterségre vonatkozó jeleneteket ábrázolnak, megmenekültek 14 . (2., 3. kép) A dinasztia utolsó tagja, Korrentsch Márk (Korents, Korentsch, Korrenchs, Korrencs) Grazból érkezett a városba 15 . Egri letelepedésének pontos dátuma nem ismert 16 . Az első megbízható forrás szerint 1852. február 10-én Szaitz Antal plébános eskette össze őt és az előző mester, Bernecker Mátyás özvegyét Antal Erzsébetet. A bejegyzés alapján a vőlegény születési helye „Raunik in Illyria" 17 . A dokumentum a vőlegényt 28, a menyasszonyt 36 évesnek tünteti fel 18 . Az osztrák szakirodalom ismer egy Korrentsch Jakab harangöntő mestert, aki ugyancsak Raunikban született 1802-ben. Bécsben feleségül vette Fierlinger Erchard özvegyét Barbara Fierlingert. Fierlinger is szakmabeli volt, műhelyét özvegye vezette 1826tól. Házasságukból született fiuk, Ludvig is harangöntő lett. Atyja halála után 1842-től vezette a bécsi műhelyt 19 . Feltehető tehát, hogy Korrentsch Márk ebből a harangöntő családból származott. A bécsi Korrentsch Jakabnak fia, legfiatalabb testvére vagy unokatestvére lehetett. Bár közvetlen bizonyíték nincs erre, mivel ez a mesterség jellemzően családon belül öröklődött, a rokonság nagy valószínűséggel fennáll. Antal Erzsébettel kötött házasságából 3 gyermek született: 1855-ben Julianna 20 , 1857-ben Erzsébet 21 , 1863ban Imre 22 , aki egy év múlva meghalt 23 . Korrentsch 1852-ben vette át az egri műhely vezetését 24 . Előtte Bernecker Mátyás 1840--48-ig, majd annak özvegye - Korrentsch későbbi felesége - 1840-1852 között folytatta a mesterséget. Ez a kis harang tehát ebben az időszakban készült, pontosabban 1850ben. Ebben az évben egy másik harang is napvilágot látott Egerben. Felirata: „Bernecker Mát(yás) özvegyénél önté Schürer Ios(ef) Egerben 1850." 25 13 Heves megye műemlékei II., 1972. 308. 14 Jelenleg a Dobó István Vármúzeum tulajdonában a vár képtár épületének földszinti folyosóján láthatóak. 15 HML. Heves vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányának levéltári gyűjteménye IV^ 16/177. 16 KOVÁCS Mihály 1919. 65. 1837-1866 közé teszi működésének éveit. Az 1866-os dátum is pontatlan, valószínűleg az 1837-es évszám is téves. 17 HML. Heves vármegye felekezeti... IV-416/83. Ez alapján 1824-ben született. 18 A születési évre vonatkozólag azonban találtam még adatot. Az Eger újság 1868. február 13-i száma az elhaltak között felsorolja Korrentschet, valamint azt, hogy 47 éves volt. A hír szerint 1821 a születési éve. Ezt az adatot megerősíti a HML. Heves vármegye felekezeti... IV—416/117. bejegyzése. Az 1868-as halotti anyakönyvi kivonatban Korrentschet 47 évesnek adja meg. Pesten február 4-én halt meg tífuszban. A házassági anyakönyvi kivonaton tehát tévesen jelent meg a vőlegény kora. 19 WEISSENBACK-PFUNDER 1961. 220. - Valuch István szíves közlése alapján. 20 HML. Heves vármegyei felekezeti ... IV-416/88. 1855. február 10. 21 HML. Heves vármegyei felekezeti ... IV-416/94. 1857. november 3.17 HML. Heves vármegye felekezeti ... IV^16/83. Ez alapján 1824-ben született. 22 HML. Heves vármegyei felekezeti... IV^16/104. 1863. november 5. 23 HML. Heves vármegyei felekezeti ... IV-416/108. 1864. december 6. 24 Heves megye műemlékei I., 1969. 208. Itt tévesen szerepel a működés kezdetének 1860. évre datálása. 25 PATAYPál 1977.22. 322