Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi református egyházközség története a XIX. század elejétől napjainkig

akadálya nem volt.

2 A borsodi református egyházmegye hivatalos létezését 1567-től számítjuk. Hevesen „már a reformáció kezdetén voltak a reformált vallásnak tekintélyes tagjai", akik - Csengery József, az átányi református egyház történetének írója szerint - a Szárazbőn és Tenk prédiumokon lakó hívekkel, mint leányegyház csatlakoztak az átányi egyházhoz, annak lelkipásztorához.^ Ennek ellentmondva Heves önállóságára következtethetünk a XVI. század második feléből ránk maradt decimális összeírásokból. Eszerint a vármegye legtöbb községében 1576 és 1582 között az új hit papjai működtek.

4 Hevesen 1576-ban Warsány Boldizsár prédikátor vette át a lelkészi illetéket.

5 Más, de ugyancsak a régi tizedjegyzékek melletti protestáns lelkészek nyugtatványait vizsgáló forrás Varsányi Boldizsárként említi.

6 Ez időszakból ismerjük még a következő hevesi prédikátorokat: Batizi József (1579-1580), Jászberényi Orbán (1583), Jászapáti Bálint (1583).

7 bizonyos önállóságra más jelek is utalnak. Várady József szerint 1596-ban református imaházuk volt, amelyről egy 1773. évi jelentés azt mondja, hogy emberemlékezet óta a reformátusoké.

8 A Wittenbergbe tanulmányokra vagy felszentelésre utazó prédikátorok közt is említenek heves községbei it.

9 Az 1606-os bécsi béke a protestánsok részére szabad vallásgyakorlatot biztosított. Ez ugyan nem szól a jobbágyokról, mivel azonban az ország többsége protestáns volt, a gyakorlatban a mezővárosok és a jobbágyfalvak is megmaradhattak protestáns hitvallásaik mellett. A török elfoglalta Egert, a püspökség elmenekült és az 1597. évi országgyűlés a püspök és a káptalan székhelyéül Kassát jelölte ki. A hevesi archidiakonatusban egy viczearchidiakonust bíztak meg felügyeleti joggal. 1687-ben még mindig betöltetlen a hevesi főesperesség.

Iü A törökök elvonulása után, az 1690-es évektől vette kezdetét az a hatalmas migrációs folyamat, melynek eredményeképpen benépesültek a megye települései. Heves új lakossága főleg a Felvidék magyar községeiből érkezett, de csekély mértékben német és tót lakosok is költöztek ide. Eddigi adataim szerint e folyamat során kerültek Hevesre a helyi reformátusok történetében később óriási szerepet vállaló családok, mint a Bernáth, a Fáy, az Ürményi, a Soldos stb. családok. 1707-ben az ónodi országgyűlésen II. Rákóczi Ferenc teljes vallásszabadságot ígért, de a szabadságharc bukása után újra szabadon folyhatott a csendes ellenreformáció. 1728 októberében Heves vármegye közgyűlésén a főispán sérelmezte, hogy a helvét hitvallásúak pénzt gyűjtenek és azon térítgetnek. 1735-ben a vármegye a hevesi prédikátort is perbe fogta, amiért egy Csergő nevű leányt a katolikus hitről rábeszéléssel visszatérített.

11 Várady József szerint a hevesi református egyház ekkor kezdett hozzá első tornyának 2 DERCSÉNYI Balázs - MAROSI Ernő - TAKÁCS Béla 1992. 17. 3 NAGY Mihály 1888. 1. 4 Decimális összeírások: „A deczimátorok Heves vármegye területén a hatvani vagy szolnoki bégtől szabadalmi levelet, pátenst kértek s ők utalták ki mindjárt a parochusok számára a lelkészi illetéket." BOROVSZKY Samu 1909. 549. 5 BOROVSZKY Samu 1909. 549. 6 Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár 1929. 54. 7 Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár 1929. 54. 8 VÁRADY József 1989. 132. 9 ZOVÁNYI Jenő 1986. 247., és ROMÁN Ernő 1926. 16. 10 BOROVSZKY Samu 1909. 550-551 11 BOROVSZKY Samu 1909. 575-576. 292