Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Kozári József: Művelésági és birtokviszonyok Gyöngyösön a filoxeravész időszakában

sen nem is míveltetnek, magas fekvésüknél fogva munkálásuk igen nehéz földjüket a legkisebb zápor is lemossa, lehordja, s a tőkék mindinkább kivesznek az újítás pedig a sziklatalaj miatt igen nehéz s nem is szokásos, egyedüli előnyük, hogy olcsó napszámmal munkáitathatók, és kitűnő bár kevés bort adnak, a szőlő bornak ritkán használtatik, hanem fürt alakban vagy a gyöngyösi piacon értékesíttetik, vagy pedig és többnyire házi ellátás­ra fogy el." 35 További előnyei, hogy a fagynak magas fekvésük miatt nincsenek kitéve, és termésük értékesítési lehetőségei kitűnőek. A holdankénti gazdálkodási költségek a következőek: munka megnevezése metszés szükséges napszám 1 férfi egységár összesen munka megnevezése metszés szükséges napszám 1 férfi krajcárban munka megnevezése metszés szükséges napszám 1 férfi 80 80 venyige kihordás, kötés 1 gyermek 40 40 első kapálás 6 férfi 80 480 második kapálás 6 férfi 80 480 kötözés, tisztogatás 2 asszony 60 120 szüretelés 2 férfi, 2 asszony 80,50 260 GYALOGNAPSZAM ÖSSZESEN 1460 szükséges igamunka (beszállítás) must, venyige 1/2 nap 200 100 IGASNAPSZAM ÖSSZESEN 100 abyagszükséglet és költség 1 kéve zsúp kötözéshez 10 10 őrzés: pásztorbér 80 80 ANYAGSZÜKSÉGLET ES KÖLTSÉG ÖSSZE SEN 90 MŰVELÉSI KÖLTSÉG ÖSSZESEN 1650 Az itt előállítható jövedelem pedig: 5 akó jó must 400 krajcár/akó 2000 krajcár 2 akó törköly 60 krajcár/akó 120 krajcár 10 kéve venyige 2 krajcár/kéve 20 krajcár ÖSSZESEN 2140 A kataszteri tiszta jövedelem tehát kerekítve 5 forint, amin még egy mázsa búzát sem vehettek volna a gyöngyösi piacon, hiszen annak mázsája 6 forint 80 krajcár, s ha a többi árat vizsgáljuk, úgy 50 kiló búzakenyeret, vagy 10 sovány kacsát, esetleg 7 kiló szalon­nát vásárolhatott hatod osztályú szőlejének minden holdja után a tulajdonos. A 95 kat. hold kiterjedésű heted osztályú, egyben a gyöngyösi határban a legkeve­sebb tiszta jövedelmet szolgáltató szőlőterületek jellemző fajait a kadarka, a góhér, a din­ka, a kecskecsecs és a törökszőlő adták, lelőhelyeik pedig a Felső Sárhegy, a Sárhegy oldali közép, a Tutus, a Sárhegy oldali szélső, a Sinai, a Vörösmarthi, a Rókatükör (melyet a forrás zárójelben, nyilván a sajátságos helyi elnevezésre utalva Pina pirító néven is fel­35 U.o. 285

Next

/
Oldalképek
Tartalom