Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Kozári József: Művelésági és birtokviszonyok Gyöngyösön a filoxeravész időszakában

jegyez), a Kapcaszárító, a Gálya, és a Felső Liliom dűlőkben voltak. Az itt található szőlők termése, csakúgy mint a hatod osztályúaké, bornak csak igen ritkán szolgált, inkább fürt alakban értékesítették a gyöngyösi piacon. Mivel a fenti dűlők szikla talaján található vékony termőréteget a záporok lemosták, ezért itt a szőlők kiveszőben voltak, hiszen „földelni" őket nem volt szokás, a sziklatalaj miatt a tőkék pótlása csaknem lehetetlen volt, s csak igen magas napszámmal voltak művelhetóek. Ha viszont valaki vette a fáradtságot és a költséget, igen jó minőségű bort szűrhetett a délnyugati magas és meredek lejtők e mostoha fekvésű területeiről. Metszeni itt is két szemre volt szokásos, s itt sem használtak karókat, a tőketávolság 3 öl, a tőkeszám pedig egy holdon 5000 volt. A művelési költségek és a jövedelem a következőképpen alakult: Költségek 1 kat. holdon: munka megnevezése szükséges napszám egységár összesen munka megnevezése szükséges napszám krajcárban metszés 1 férfi 120 120 venyige kihordás, kötés 1 gyermek 70 70 első kapálás 4 férfi 120 480 második kapálás 4 férfi 120 480 tisztogatás 2 asszony 100 200 szüretelés 2 férfi, 3 gyerek 120 70 450 GYALOGNAPSZAM ÖSSZESEN 1800 Szükséges igamunka (beszállítás) must, venyige 1/2 nap 200 100 IGÁSNAPSZÁM ÖSSZESEN 100 anyagszükséglet és költség őrzés: pásztorbér 80 80 ANYAGSZÜKSÉGLET ES KÖLTSÉG ÖSSZE SEN 80 MŰVELÉSI KÖLTSÉG ÖSSZESEN 1980 A jövedelem egy hold után: 5 akó jó must 400 krajcár/akó 2000 krajcár 2 akó törköly 60 krajcár/akó 120 krajcár 10 kéve venyige 2 krajcár/kéve 20 krajcár ÖSSZESEN 2140 A heted osztályú szőlőkben előállítható kataszteri tiszta jövedelem 160 krajcár, azaz kerekítve 2 forint volt, ami meglehetősen szűkös megélhetést biztosított akkor is, ha a tulajdonos maga művelte azt. Nyilvánvaló, hogy ilyen jövedelmi viszonyok mellett csak akkor élhet meg a szőlőtulajdonos, ha másnál is vállal szőlőmunkát. Minthogy a gyöngyösi kapások messze földön híres szőlőmunkások voltak, elmondhatjuk, hogy a Gyöngyös környéki szőlőkben biztosan találtak annyi munkát, amennyiből létfeltételeiket biztosíthatták. 1883 fekete év a gyöngyösi szőlőművelőknek. Ez év szeptember 28-án a szomszédos Visonta határában megjelent a filoxera Gr. Westphalen Rhaban szőlőbirtokos szőlejében, s tragikus gyorsasággal kezdte pusztítani a gyöngyösiek megélhetésének egyik legfontosabb forrását. Először a Plága dűlőben fedezte fel a fertőzést Czauen Richard filoxerabiztos, s innen rajzott szét rohamosan az egész határban. 1884 nyaráig 142 kat. holdon, 286