Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

Régészeti kutatások Bartalosnak jelentős régészeti tárgyú gyűjteménye volt, amelyet lakásán őrzött. Régiséggyűjteményét látogatók számára hozzáférhetővé tette, tárgyait kiállításokra küldte. Magángyűjteményének híre a fővárosba is eljutott, több neves szakember is meglátogatta. Ezt a régészeti anyagot 1908 december 6-án felajánlja az Érseki Lyceumnak, hogy azt tanítási segédletként hasznosítsák. Az átvételi jegyzőkönyv csak 1912-ben készül el, a gyűjtemény ténylegesen csak Bartalos halála után kerül át a líceum múzeumába.

118 Bartalos gyűjteményének numizmatikai és levéltári anyaga is volt.

119 Értékes tárgyai közül Antonio Cüiiova (1757-1822) a neoklasszicista stílus jelentős képviselőjének Keresztelő Szent János szobrocskája érdemel említést,

120 valamint a pálosok diósgyőri templomából származó Madonnát ábrázoló reneszánsz domborműve. Ez utóbbit Hampel kérésére a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.

121 A- többek között - Hampel József, Szendrei János, Lux Kálmán, Vosinszky Már által is meglátogatott magángyűjtemény régészeti anyagának tekintélyes hányada Bartalos ásatásaiból, gyűjtéseiből származott. Az alábbiakban bemutatom jelentősebb felszíni gyűjtéseit, terepbejárásokon tett régészeti megfigyeléseit és vázlatosan ismertetem ásatásait. Őskor általában A Kis-Egeden nagy újkőkori telepről számol be, számtalan kőezközt, obszidiánból pattintott pengéket, csonteszközöket, cserépdarabokat, paticsot gyűjt és 46 darab csiszolt kőbaltát - melyekkel megalapozza régészeti gyűjteményét.

122 Demjén határában különböző kőkorszaki eszközöket, Kerecsenden a Nyitra-dűlőből újkőkorinak tekinthető kőbaltákat gyűjt. A maklári Baglyas nevű „körsáncos telephely "-ről számos kő- és csonteszköz előkerüléséről számol be, valamint későbbi korok leleteiről „mind a sáncok közén, mind a temetkezési helyeken. "

I23 Tarnazsadányból őskori négylábú agyagbögrét küld a Nemzeti Múzeumba.

124 Rézkorszaki leleteket gyűjt Kápolnán, Füzesabonyban (öntőműhely), Szajla Rácfalu puszta nevű határrészén, Kiskörén (rézcsákány a bodrogkeresztúri csoport idejéből), Bükkszenterzsébeten.

125 Bronzkori szórványleleteket említ Egerből a Maklári út környékéről (karperecek), a Sánc városrészből (bronztekercsek), a Síkhegyről, az Egedről („öt bordázattal ékesített nagy lándzsát leltek, mely e sorok írójának gyűjteményében van. "), Apcról, Domoszlóról az Oroszlánkő várából (bronzsarló), Erdőkövesdről és Istenmezejéről, Erdőtelekről, Füzesabonyból, Felsőtárkány határából a Csák-pilis, Estván-sírja és Tó-melléke nevű helyekről, Hatvanból, Gyöngyösről, valamint Kerecsendről.

126 118 KERTAY Viktor 1903.; SZENDREI János 1896. 22, 56, 68,69, 123, 124, 138, 139, 143, 144, 170, 193-194, 215, 729.; EFL. PBI. 168/1909.; EFL.LV. 2515 rsz. 216/1912.; EFL Líceumi Gondnokság iratai 236/a. sz.; KISS Péter 1989-1990. 701. 119 Ez utóbbi Pyrker János László költeményeit és leveleit, valamint II. Rákóczi Ferenc titkárának, Aszalay Ferencnek a levelezését tartalmazta. KISS Péter 1986. 165-187. 120 SZMRECSÁNYI Miklós 1931. 14.; 1937. 172. 121 HAMPEL József 1898. 278.; ÉBER László 1898. 205-214. 122 BARTALOS Gyula 1909. 440., 433. lapon az ábra 123 BARTALOS Gyula 1909. 440. 124 HAMPEL József 1898. 277. 125 BARTALOS Gyula 1909. 441. 126 BARTALOS Gyula 1909. 441. 204