Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai
Maklár Maklár környékén többször megfordul Bartalos, onnan őskori, népvándorláskori és középkori leleteket gyűjt. A Baglyas nevű őskori kis várban, a korai (i.e. 2000-1750) és középső bronzkor (i.e. 1750-1350) erődített telepén, a felszínen rengeteg őskori eszközt, cserepet gyűjt. Az itt talált kerámia a korai bronzkor hatvani kultúráját és a középső bronzkor füzesabonyi kultúráját képviseli. Számos a hatvani kultúrára olyannyira jellemző állatokat ábrázoló égetett kis agyagszobrocska is bekerül innen gyűjteményébe. 127 Maklár környékének más részéről (pl. a régi kavicsbányából) kerültek Bartaloshoz a „ vaskorszakra, mutató tárgyak: tűk, paszta-, s ajazig leleteket jellemző kalcedon-gyöngyök, ezüstcsat, ezüstfibulák, aranyfülbevalók stb., melyek egyes darabjai különösen - alakjukról ítélve a fibulák a római vagy népvándorlási időszakba esnek, amint a fibulákkal itt talált Julianus-érem igazolja. " 128 Az arany ékszereket és a kalcedon gyöngyöket Szabó János Győző is a jazigok korai emlékanyagának tartja 129 , a két ezüstfibulát és az ezüstcsatot pedig a hunkorba sorolta be. 130 Maklár honfoglalás kori lelőhely is.,, Maklár az Anonymus 32. fejezetében említett Eger völgyében fekszik. E völgy kavicsbányáiban többször találtak máijelen tanulmányunkba (t.i. a Honfoglaláskori és egyéb régiségleletek Egerben és vidékén című írásról van szó) vágó emlékeket. Ilyenek az itt küldött két kisebb alakú kengyel, két sodrott bronz karperec, melynek egyikén levéldísz vagyon; továbbá egy arany fülbevaló és arany szív, továbbá egy pallos kard, mely lehet, hogy a. későbbi időkből származik. " 131 Próbaásatásokat végzett Szentdomonkos határában a Vajdavárban és a szűcsi Nagyszék-tetőn. Az előbbi földvár sáncain belül őskori csontokat és cserépdarabokat talál, a felszínen középkori kerámiát gyűjt. 132 A Nagy-Szék-tetőről a következő bejegyzést találjuk naplójában: „Annál több cserép, csont, kovaszilánk és egyéb régi tárgy található a Nagy Szék hegyén, mely kettős sánccal volt körülvéve, de mivel ezt szántóföldnek használták, a sánc kerülete alig ismerhető fel, csak éppen úgy, mint egy kopott szekérút. Próba ásatást is tettünk, és több tüzpadot, sok hamut találtunk csonttal, cseréppel vegyesen. " 133 Tarnaszentmária - Vár-hegy Ez a napjainkra elpusztult régészeti lelőhely a kőbányászat áldozatává vált. A völgytalp fölé 50-60 méterrel kiemelkedő, 196 m magas dombot törmelékes vulkáni kőzetek építik fel. A parazita vulkáni kúp tetején Bartalos idejében még álltak az erődítés alapfalai. „A vár úgy látszik két korszaké volt, amint azt a fent még imitt-amott megmaradt vastag falak és alatta előforduló ember- és állatcsontok, szén, edény, kőeszközök igazolják. E kőeszközökből én is bírok egy kemény csákányt. Az utóbbi korszakról pedig beszél ama többféle középkori lelet, melyek legérdekesebbike egy durvaréz feszület, ez bátran tehető Szt. István korszakára és kétségtelen láncszemet képez 127 BARTALOS Gyula 1899/3. 359.; 1909. 440. 128 BARTALOS Gyula 1909. 442-443. 129 SZABÓ János Győző 1969. 44. 130 SZABÓ János Győző 1969. 48. A Heves megye műemlékei I. kötetének 49. oldalán a fibulák és a csatkeret fotóját is bemutatja. 131 BARTALOS Gyula 1899/3. 359. 132 BARTALOS Gyula 1888/2. 544-545. 133 BARTALOS Gyula 1886-1900. 434. 1895. május 15-én járt a helyszínen. 205
