Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

Bartalos tizenkét emlékköve megtalálható Cserépváralja környékén, de azonosításuk csak következtetéssel oldható meg. Ehhez segítséget nyújtanak naplójegyzetei is. Az 1887-es bejegyzése Cserépváralján régészeti leleteket említ a kaptárköveknél, a „Pulykófarkon" és a „Sötétvölgyben".

66 A Setét-völgy (B.4.a)

67 délnyugati oldalában húzódó sziklavonulaton 5 db kaptárfülke található. A Pulykófark lokalizálásában Pesty Frigyes helynévgyűjteménye ad felvilágosítást.

68 Ebben Cserépváralja dűlőinek elnevezései vannak felsorolva, méghozzá a község nyugati határrészétől indulva az óramutató járásával megegyező irányban haladva: „...14. Farkaskő, 15. Dobikút, 16. Szuduczka, 17. Pulykó, 19. Pákás, 20. Vadaskert, 21. Karúd, 22. Kővölgy, 23. Mangó, 24. Bábaszék, 25. Pokololdal, 26. Nyulvölgy... " E felsorolás szerint a Pulykó nevű legelőnek a Szaduszka és a Karúd között, a Vadaskerttől északra kell lennie. Ott pedig a Koldustaszító (B.4.b) kaptárköve található, amelyet később Bartalos név szerint is említ, igaz akkor meg a Pulykófark elnevezés hiányzik. (A Pulykó földrajzi név a mai térképeken a Mangó-tető és a falu közötti hegyoldalra vonatkozik.) „ Mangó, hol a cserépi vár van, itt e hegy északkeleti oldalán aranyakat találtak, ezen völgy a Kő völgye ...feljebb rajta a Koldustaszítóban is van fülkés kő, úgy a Mangó oldalán is több van észak felé, a délieket ismerem már, nemkülönben a Sötét völgyben és a többi völgyoldalakon. "

b9 Ez a feljegyzés az 1893-as évnél található, előtte, 1887-nél a következő mondatot találjuk: „Mangóoldal a vár felett, annak az aljában vannak a köpüskövek (fülkés sírkövek). "

7() Mindent összevetve: Bartalos a „Hintó völgy irányában " helymeghatározása alatt a Furgál-völgy (B.4.g) kaptárköveit érthetjük; ismerte a Mangó-tető (B.4.i) Kis- és Nagykúpját - ez utóbbin 28 db fülkét számolt össze, ma 25 látható. Ha itt többször is járt, ismernie kellett a Csordás-völgy (B.4.h) tufatornyait is, legalább a három szembeötlőt. A „Karúdkörnyékén " kifejezés alatt a Köves-lápa (B.4.c) két sziklatömbjét érthetjük, amit ő közelségük miatt egynek vehetett és talán megfordult a Nagybábaszék (B.4.d) nevű bizarr alakú 12 fülkés sziklánál is. Már ezek után megkapjuk a tizenkét kaptárkövet, ami csak egy körülbeli szám lehet, hiszen tudjuk, hogy ismerte a Setét-völgy és a Koldustaszító fülkés szikláit is. Felfigyelhetett a jelentéktelen méretű kaptárkövek némelyikére is: a Nyúl-völgy oldalira (B.4.f), a Szőlő-tetőire (B.4.e), az 1995 nyarán felfedezett Vén-hegyire (B.4.j). Erre az eltűnt fényképfelvételeinek fennmaradt listájából következtethetünk; a 8. számú kép aláírása: „A cserépváraljai egyes szikláik egy fülkével. "

7I Ismeretlenek viszont azok a kaptárkövek, melyeket a Mangó északi oldalán említ. Szomolya község határában négy lelőhelyen, 13 kaptárkövön, összesen 132 db fülke van. Ebből 117 db egy lelőhely 8 kaptárkövén található s ugyanitt egyetlen kúpon 48 db fülkét lehet összeszámolni. Bartalos itt is szól olyan lelőhelyekről, amelyeket nem isme66 BARTALOS Gyula 1886-1900. 30. 67 A könnyebb azonosítás miatt használom a magyarországi kaptárkövek topográfiai táblázatainál bevezetett kódjelzéseket. BARÁZ Csaba - MIHÁLY Péter 1995-1996. 73-75. 68 PESTY Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben. In. Documentatio Borsodiensis V. Szerk. Tóth Péter. Miskolc, 1988. 381-385. 69 BARTALOS Gyula 1886-1900. 401. 70 BARTALOS Gyula 1886-1900. 36. 71 BARTALOS Gyula 1886-1900. 702. 194