Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

rünk. 1894. február 5-én - sokadjára - kint járt a Macsi halmán (ma: Mácsalmás): „Fontos körülmény az, hogy ennek alján vannak a kaptárkövek, úgy az élezeten 3, a. Cseres lyukban 1, az Ispán berke völgyében egy csoport és a Kaptár völgyben 6 csoport szebbnél szebb képletekben. "

72 Tehát a Vén-hegy (Kaptár-völgy) kaptárkőegyüttesén kívül amelyről az Archaeologiai Értesítőben két fényképfelvételt is közölt - ismertek voltak Bartalos előtt az Ispánberki-tető fülkés sziklái is. A többi általa említett lelőhely minden bizonnyal elpusztult. Bartalos elképzeléseit a fülkék illetve a fülkés sziklák rendeltetéséről, létrehozóiról, használóiról az általa használt elnevezések is tükrözik. A kultikus feltevések közül ő az urnatemetkezést tartotta legvalószínűbbnek.

73 Meg kell még említeni Bartalos kaptárkövekről készült fotóit. A Pro memóriában olvashatjuk, hogy a faragott sziklacsoportokról hivatásos fényképészek által felvételeket eszközöltem. Sikerült körülbelül 70 ilynemű ábrát felvétetni.

74 Az 1891. január 11-én kelt, Hampel Józsefnek címzett leveléből pedig kiderül, hogy 14 ábrát küldött az Országos Régészeti és Embertani Társulat ülésére, tanulmánya illusztrációjaként, melyekből kettő meg is jelent az Archaeologiai Értesítőben

75 Az időközben előkerült kéziratos naplóiban pedig a fényképfelvételek listái is megtalálhatók.

76 A lappangó régi fényképfelvételek értékelése, a mai állapotokkal történő összevetése fontos adatokat szolgáltatna a változásokról, a sziklák és a fülkék pusztulásának menetéről. Csörsz-árkok, kőgarádok, sáncvárak „Eveken át folytatott tanulmányaimnak lényege a következő rövid címben foglalható össze: Az ősi honvédelem gyepűi Magyarország területén. "

77 Bartalos figyelmét elsősorban Kandra Kabos irányította a hosszanti védművekre, sáncárkokra, köztük a Csörsz-árokra. Kandra szerint „vidékünk is be vala foglalva azon gyűrűhálózatba, azaz sáncerődítménybe, melynek egyes részeit majd a véletlen, majd helynévileg a hagyomány tartja, még fönn. Azon ősi és óriási alkotmányt értem, mely Csörszárka. néven ismeretes s mely maradványában is bámulatot keltő mű. Ezen árokerősség kiindulva, mint látszik, Ároktőről, még azon határban két ágra szakad. Az egyik nyugati irányba haladva, és Szihalom alatt némileg megtörve a. Dormándtól maiglan fönnlevő Csörszárkát adja; keleti ágban pedig Nagy-Mihály és Gelejnek tartván a Vatta felé terjedő északi irányban egész a Sajóig, sőt azon túl is kiterjedvén, bezárá a Bükk hegység kihajlásai által szegélyezett alföldet. "

78 Bartalos ismerte Rómer Flóris idevágó tanulmányait is, a budapesti nemzetközi archaeologiai kongresszus alkalmával bemutatott Compte Rendu 72 BARTALOS Gyula 1886-1900. 414. 73 A kaptárkövek rendeltetéséről kialakult álláspontokat részletesen ismertetjük és értékeljük. BARÁZ Csaba - MIHÁLY Péter 1995-1996.76-101. 74 BARTALOS Gyula 1917. 3. 75 OSZK Kt. Fond VIII. 2435.; BARTALOS Gyula 1891/1.; BARÁZ Csaba - MIHÁLY Péter 1995-1996.63. 3. jegyzet 76 BARTALOS Gyula 1886-1900. 702-703. 77 BARTALOS Gyula 1917. 1. 78 KANDRA Kabos 1885. 174-175. 195