Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

Ezek után a köztudatban a kaptárkő elnevezés honosodott meg. Bartalos legkövetkezetesebben az emlékszikla, emlékkő terminusokat használta, de találkozunk nála - a már említett lobor mellett — a faragott sziklacsoport, vakablakos emlékszikla, megalith kövek és a köpüs-kő

60 elnevezésekkel is. Naplójában egyébként többször felbukkan a kaptárkő kifejezés, de utólagos toldásként. Tehát ha az emlékkő és kaptárkő kifejezés közé egyenlőségjelet teszünk, akkor Bartalos ezt a helyet - az egész Vár-hegyet kopár szikláival - kaptárkőnek tekintette. Ezt a véleményt erősíti meg a Szendrei János - már említett, 1892-es tanulmányútról készült - beszámolójában olvasható megállapítás is: „Sírokon a középkori várat vizsgálva, a casamaták ősi sziklabarlang lakásnak bizonyultak, itt-ott fülkés temetkezés helyével. " A Törökasztalon Szendrei sem említ konkrétan fülkéket, csupán azt jegyzi meg, hogy „ lapos tetején üreg van vájva az esővíz összegyűjtésére, mely azután onnan egy kis csatornán levezettetett. "

6I Martus Ferenc - aki a Bükkalja összes kúpalakú tufatornyát egykor fejjel rendelkező szoboralakzatok maradványainak tekintette - a Bálványköveken és a Törökasztalon határozottan fülkéket említ. „A kaptárkőkultúra legmonumentálisabb emlékeit ismertem fel a siroki vár mellett levő kőbálvány okban... A faragott fülkék nyomai itt is felfedezhetők, nemcsak a hármas kőbálványon, hanem a keletre ágaskodó ún. Törökasztal csoport kőoldalain is. Azonban itt, minthogy sokkal kitettebbek, bizony jobban el vannak mosódva, mint például a Purgál völgyben vagy a szomolyai csoporton. "

62 Martus fülkékről szóló tudósítását elfogadhatjuk, hiszen Mihály Péter 1974 márciusában a Törökasztal dácittufa tömbjén még három darab nyomról készíthetett fényképfelvételt

63

, húsz év múltán már csak egy fülke alaplapja látható. Ezen adatok ellenére Mihály Péter végkövetkeztetése az, hogy „ a Törökasztal tehát csak akkor tekinthető kaptárkőnek, ha a csúcs felületébe befaragott lyukak és csatornák egyidejű kísérőjelenségei a kaptárköveknek "

64 Ugyanis a Törökasztal csúcsát lefaragták, a vízszintesre kialakított felületébe pedig kisebb-nagyobb medencék, tálalakú mélyedések, csatornák, lyukak vannak bevésve. Tehát nem csak a sziklatetők befaragásait készítette ember, hanem a sziklatömbök formáját is jelentősen átalakította. Cserépváralja határában 10 lelőhelyen 20 kaptárkövet ismerünk, amelyeken összesen 132 fülke számolható össze. Ezt a számot növelhetik a ma még ismeretlen vagy mára már elpusztult kaptárkövek, melyeket Bartalos viszont említ. A kaptárkövek zöme kúp formájú, köztük impozáns méretűek is vannak, nem csoda, hogy Bartalos is többször felkereste a környéket és csodálattal szólt a sziklákról. „Legszebbeket azonban Cserépvár körül találtam, maga a vár is valószínűleg egy ily őstelepre épülhetett, amit nemcsak sziklába, vágott folyosói, hanem még inkább a környéken talált régiségek is bizonyítani látszanak. Cserépváralja határában vagy tizenkét darab ily emlékkövet lehet találni, leginkább a Mangó és Karúd környékén és a Hintó-völgy irányában, egyik kiválóan nagy a vár aljában, melynek kettős csúcsa és nyeregre vágott gerince van; csak ez egy sziklán huszonnyolc fülkét olvastam meg. "

65 60 BARTALOS Gyula 1886-1900. 36. 61 SZENDREI János 1892. 369. 62 MARTUS Ferenc 1957. 3. sz. 5. 63 MIHÁLY Péter 1976. 266. 90. jegyzet 64 MIHÁLY Péter 1976. 263. 65 BARTALOS Gyula 1891/1. 188-139. 193