Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Fodor László: Az egri Kötélverő-ház (Kertész u. 3.) régészeti és építészettörténeti vizsgálata

Régészeti- és településtörténeti vizsgálatok, megfigyelések és elemzések Eger város településtörténetét vizsgálva, jelentős kérdés a belvárost körülvevő egykori városfalak nyomvonalának meghatározása. Ezek maradványai a város egyes részein megmaradtak, helyreállítva ma is láthatók. így a Ciszter- templom mögött a — Bródy S. utca és a Városfal utca szögletében, - nemrégiben került elő egy jelentős darabja a Mária utca északi oldalán kialakított Szt. Miklós utcában.

7 Vizsgált épületünk is az egykori városfal déli területének közelébe esik. Történeti-topográfiai helyzetét tekintve a közelében volt egykor az ún. Maklári-kapu, melynek egy késői, feltehetően XVII-XVIII. századból származó kerékvető kövét a Maklári út elején néhány éve csatornázás alkalmával megtaláltuk, ma a Kertész u.l. számú ház előtti Kereszt mellett látható. A terület a városfal és városkapun kívül is régészetileg exponált, ugyanis az eddigi településtörténeti kutatások igazolják, hogy a közelében létezett az egykori úgynevezett Álmagyar nevű középkori falu, amely mint a források is megemlítik egykor önálló plébániával rendelkezett és önálló vásártartási joga volt.

8 Temploma, melynek Szent László volt a védőszentje (?), feltételezésünk szerint vizsgált épületünktől mintegy 200 méterre ÉK-re a Rókus-kápolna helyén állhatott. Megfigyelésünk szerint utalhat erre a kápolna háromkaréjos szentélyzáródása, melynek szerkezeti elemeit vizsgálva beleillik a XI-XII. századi körtemplomok körébe, s amelyből hasonló szerkezeti egységet a várban lévő Szent János templom első építkezésénél, valamint a Ferences templom 1986. évi kutatásánál is megfigyeltünk.

9 Visszatérve a lakóház bemutatásához, - régészeti exponáltságát erősíti még, hogy néhány házzal lentebb, a Kertész u. 34 számú ház udvarán feltehetően a Rókus-temető egy legdélibb területi részét találtuk meg, ahol a 80-as években több temetkezést dokumentáltunk, többek között itt került elő, az újságokban is közölt csontváz, melynek lábán egy vasbilincs volt.

10 Talán a fenti adatok is megerősíthetik azt a topográfiai megfigyelésünket, hogy a Kertész utca később alakult ki, mint a Maklári út. Mi sem bizonyíthatja ezt jobban, mint a már említett fontos kapu a Maklári-kapu egy-két házzal beljebb volt, azt is mondhatjuk, hogy ez volt abban az időben a kapu mellett az első lakóházak egyike. A vizsgálat során a lakóház magját képező, általunk feltárt késő-középkori épület főhomlokzata minden bizonnyal a Maklári út felé nézett. A mai Kertész utca felé a kertek húzódtak és a gazdasági udvar, ahová mint, később majd látni fogjuk egy boltozott kapun a Maklári út felől lehetett behajtani. Ha megnézzük a város geológiai térképeit, tudjuk, hogy a versenyuszoda körül helyezkednek el az egykor szabadon feltörő termálforrások (a régi egriek szerint csak „melegvíz"-ként ismert terület,) amely körül alakították ki az egykori püspöki kerteket (vadas-és gyümölcsös kertek stb.).

11 7 Néhány évvel ezelőtt az egykori városfal egy nagyobb szakasza került elő az. új kialakítású Szt. Miklós utca és a régi Mária utca közötti területen. (A Szarvas tér ill. a vizsgált lakóház közelében eddig pontos ismeretünk nincs a városfal nyomvonaláról.) 8 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1972 15., 191., KOVÁCS Béla 1965. 83., GOROVE László 1876.27. 9 KOZÁK Károly 1984. 130-133. A ferencesek templomában régészeti kutatás során hasonló karéjos rotunda (és udvarház) maradványait figyeltük meg 1986-ban. 10 Heves megyei Népújság 1984. 10. 17. Valamint Dobó István Vármúzeum RA. 84/132. 11 SUGÁR István 1965. 119- 143. Az Eger Patak Szabályozási Tervezete 1879., 1. 6. jegyzet. 158