Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Fodor László: Az egri Kötélverő-ház (Kertész u. 3.) régészeti és építészettörténeti vizsgálata

A lakóház leírása Egyemeletes késő-barokk épület (Hrsz: 4467/1-2) (2. kép). L-alakban fekszik, földszintes épületrésze a Makiári út felé, míg a mai emeletes főhomlokzata a Kertész utca felé néz. A lakóház a két utca között fekszik, feltűnő szintkülönbséggel. A kutatás során az is kiderült, hogy a mintegy 110 cm-es Makiári út felőli szintkülönbség későbbi feltöltés vagy feltöltések eredménye. A mai főhomlokzat a Kertész utca felőli kialakítása másodrangúvá minősítette a Makiári út felőli épületszárnyat. A Kertész utca felől az épület három szintre osztható: 1.pince, 2. boltozott helyiség, 3. síkmennyezetes helyiség. Amennyiben a Makiári út felőli 110 cm-t visszamérjük, úgy a Kertész utca szintjét kapjuk meg, amely egyben az ottani boltozott (2.SZ.) földszinti helyiség szintje is. (11. kép). Az udvarról a Makiári út felőli szinteltolódást hét terméskő lépcsővel oldották meg. A lépcsők az udvari folyosókra vezetnek (15. kép). A nyitott árkádos folyosó egyik oldalról mellvéddel magasított, egyenes áthidalású. Innen nyílnak a Makiári út felőli szobák. A másik folyosó, a Kertész utcára néző frontja zárt, később építették a félemeleti szobához, ahová újabb lépcsőn juthatunk fel. A Makiári út felőli folyosóról nyíltak a fűtőnyílások. A középső szobához szolgáló szinte az utolsó időkig használatban lehetett. A korábbi elfalazott fűtőnyílás a lépcsőfeljárattal szemben a szabadkéményes konyha mellett található. Az egyik a középső szobát fűtő nyílás ma is megmaradt. A másik fűtőnyílás a lépcsőfeljárattal szemben a szabadkéményes konyha mellett volt. Ezt később elfalazták. Az épület mai főhomlokzata a Kertész utca felől látható. Ez kontyolt nyeregtetővel kiképzett aszimmetrikus kialakítás. Rajta újabb gyári szalagcserép fedés, amelyen több helyen is láthatók javítások. A tagolt eresz alatt a tetőtérbe nyíló kettő egyforma kisméretű tetőablak, amely között egy íves falfülkében egykor Nepomuki Szt. János szobra volt elhelyezve. A homlokzaton az eresz vonalában, mint azt a korabeli felvételeken is láthatjuk, egyszerű egyenes tagolt párkány figyelhető meg (2. kép). Az udvar felől a padlásteret, egy soros kisméretű téglafallal később megemelték. Az sem kizárt, hogy az aszimmetrikusság miatt kényszerültek erre, de fordítva is érvényes lehet, hogy a magasítás tette szükségessé a tető aszimmetriáját. 3. kép. A konyha régebbi részletei (a szerző felvételei) 159