Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Fodor László: Az egri Kötélverő-ház (Kertész u. 3.) régészeti és építészettörténeti vizsgálata

Fodor László AZ EGRI KÖTÉLVERŐ HÁZ (KERTÉSZ U. 3.) RÉGÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI VIZSGÁLATA Eger város, majd az Evat Rt., végül az Országos Műemlékvédelmi Hivatal megbízásából végeztem építészettörténeti és régészeti vizsgálatokat a fenti lakóháznál. A lakóház jelenleg lakatlan, több évi omladozó állapotából most került sor felújításának első szakaszára, statikai megerősítésére és tetőszerkezetének kiépítésére. Előzmények Az épület évekig lakófunkciót töltött be, neves egri iparos családok lakták, legutóbb a Valent család birtokában volt, akik kötélkészítő mesteremberek voltak, innen maradt a városi köztudatban a „kötélverőház" elnevezés. A kérdéses lakóház első helyreállítási terveit dr. Veres Zoltán egri építész készítette el 1991-ben. Az épület felújításában 1994-ig sajnos semmi előrelépés nem történt. A magára hagyott épület állapota időközben igen sokat romlott. A város új elképzeléseket alakított ki a régi részletek lehetséges megmentésére és felújítására az Evat Rt.-vel mint kezelővel egyetértve, megbízást adott az OMVH Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központjának új tervek elkészítésére. Az épület kiviteli terveit M. Káló Judit (ÁMRK Bp.) készítette el, míg statikusi feladatokat dr. Vándor András (ÁMRK Bp.) végezte.

1 Az épület egyre rosszabb állapota adta a lehetőséget a behatóbb régészeti és építészettörténeti vizsgálatok elvégzésére. A tető nélkül maradt épületet az időjárás kikezdte, igy annak megerősítésére végzett statikai alapfeltárásokkal olyan régebbi részletei kerültek elő az épületnek, amelyeket másképpen nem tudunk volna megfigyelni. (2. kép). Megállapítottuk, hogy a XVIII. század végén, a XIX. század elején épült, majd többször is átalakított épületnek késő-középkori előzményei vannak. Ezeket a korábbi épületmaradványokat megfigyelhettük a mai épület korai úgynevezett szabadkéményes konyhájának szerkezeténél, valamint a Makiári út felőli két helyiségnek falainál. Mielőtt ezeket ismertetnénk, úgy gondoljuk, a rendelkezésünkre álló adatok alapján tegyünk említést az épület lakótörténetéről. Ehhez sajnos csak néhány adat áll rendelkezésünkre. Ezek egy részét a múzeum történeti adattárában, valamint a Heves megyei Levéltárban fellelhető városi jegyzőkönyvekben találtuk meg.

2 1 Itt köszönöm meg a tervezőnek, M. Káló Juditnak az épület helyreállításához nyújtott áldozatos munkáját, szíves segítségét és hasznos ötleteit, valamint kitartó szakmai türelmét. 2 Heves Megyei Levéltár, városi jegyzőkönyvek: V- 80 192/316 sz. 292/1894, 1157/1897, 339/1927. 155