Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Fodor László: Az egri Kötélverő-ház (Kertész u. 3.) régészeti és építészettörténeti vizsgálata

1. kép. Kertész u. felőli helyreállítás előtti kép (a szerző felvétele) Úgy gondoljuk, meg kell említenünk a népszerű és közismert volt egri úszóedzőnek és nemzetközi hírű úszónak, Valent Gyulának a Valent család ma élő egyik tagjának a lakótörténetet segítő beszámolóját, mellyel munkánkat segítette.

3 Az általunk felderített eddig ismert legkorábbi tulajdonos 1890-körül Káló József volt, akitől öröklés címén feleségéhez özvagy Káló Józsefné, született: Nánásy Erzsébethez került 1897-ben a jegyzék szerint a ház három-hatod része. A másik három-hatod részét egyenlő arányban pénzzel a férj (Káló József) rokonsága megváltotta. (így Subich Gézáné, szül., Káló Rózsa, Czekkel Jánosné, szül. Káló Mária és testvérük Káló Jenő). Huszonhárom év elteltével megvásárolja ifj. Jakab Ignácz, de két év múlva túlad rajta. így kerül 1922-ben vétel útján Ádám János tulajdonába. Tőle vásárolják meg 1931-ben a Valent testvérek, pontosabban Valent Miklós, Valent Gyula és Valent Kálmán.

4 (Mint fentebb említettük innen származik az ún. „Kötélverőház" elnevezés, mivel a Valent- testvérek kötélkészítő mesteremberek voltak.) Mint Valent Gyulától megtudtuk, a lakóházban kötelet soha nem gyártottak, csak a család egy-egy tagja, valamint a boltozott helyiségben a legények laktak. A műhelyük a városban másutt volt.

5 Az utolsó bejegyzés szerinti tulajdonos Valent Erzsébet, majd 3 A tervezővel együtt köszönettel tartozunk Valent Gyula úrnak a lakóház történetéhez nyújtott tanácsaiért. 4 Az egri Dobó István vármúzeum Régészeti és Történeti Adattára: RA: 498, TA 382-81 5 Valent Gyula szíves tájékoztatása alapján 156