Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
Csiffáry Gergely: A magyarországi üveggyártás XII–XVI. századi történetének vázlata
zik, hogy a tört üvegek értékesítése városi monopólium volt, amelyet utóbb eladtak az üveghuták tulajdonosainak. 119 Azt gondolom, talán nem véletlen, hogy Észak-Magyarország ma is jelentős bortermelő helyeiről ismerjük az üveges, illetve az üveghegy fogalmát. A Hegyaljára és Eger környékére a kora középkorban érkeztek latinus telepesek. A középkor hazai latinsága az új latin nyelvcsaládhoz tartozókat latinus gyűjtőnévvel illette. Elnevezésük alatt értették a vallont, az olaszt, a franciát, sőt még a spanyolt is. Az Egri Völgybe (Vallis Agriensis) a belgiumi Liège környékéről érkeztek francia származású telepesek, akik még 1447-ben is kitűnően beszéltek anyanyelvükön. A nyugat-európai telepeseknek szerepe volt az északmagyarországi szőlő- és borkultúra kifejlesztésében. 120 Ilyen formán, úgy mondhatnánk, hogy a „francia kapcsolat" révén terjedt el az üveg összegyűjtése. A Diósjenő határában feltárt üveghuták ásatása szolgáltatja az egyik legkézenfekvőbb bizonyítékát az üvegtörmelék összegyűjtésének és újrahasznosításának. Ezt az is igazolja, hogy velencei üvegtöredékek kerültek elő az ásatás során a felhasználásra váró üvegtörmelékek közt. Még inkább igazolja állításunkat az elvégzett üvegipari anyagvizsgálatok eredménye, hogy a diósjenői hutában újra feldolgozták a különféle üvegtörmeléket. 121 A vizsgálatok nyomán megállapították, hogy feltűnően magas a Na 2 0 3 (szóda) tartalma. Ez az üveg a magas kalcium és magnézium, az alumínium-oxid összetétel miatt nehezen olvadt. A fénymikroszkópos vizsgálatoknál meg nem olvadt részeket találtak az üvegben. Ezt az üveget az ún. rövid «végnek nevezik, amelynél az olvadási folyamat magas hőfokon kezdődött és viszonylag gyorsan befejeződött. Az ilyen üveg csak egyszerű alakítású termékek előállítására alkalmas, pl. ablaküveg. 122 Az üvegipari szakvizsgálat is magasnak tartotta az alkáli komponensek (Na 2 0^ és K 2 0 3 ) arányát. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a tengeri növényből származó ún. nátriumüveget összeolvasztották a kontinentális eredetű bükkfahamuból nyert, ún. hamuzsírból gyártott káliumüveg-törmelékkel. A tanulmány írója megjegyzi, hogy esetleg ez az anyagösszetétel a huta működésének legutolsó idejéből származik. Az mindenesetre biztos, hogy ez az üveg nem volt tökéletes. Lehet, hogy éppen a nátriumüveg és káliumüveg törmelékek összeolvasztásánál nem ügyeltek azok helyes arányára, amiért a késztermék is hibásnak minősült. A kétféle nátrium-, illetve káliumüvegek összeolvasztására másutt is találni hazai példát, így a diósgyőri ásatásoknál felszínre került Kutrolf-üvegek esetében, amelyeket ugyancsak üvegipari vizsgálatoknak vetettek alá. 123 Az üvegtörmelék gyűjtésénél nagyon valószínű, hogy nem sze119 H. GYÜRKY Katalin - MIKLÓS Zsuzsanna, 1992. 76. 120 Az Egri-völgy latinusairól többen is írtak. Köztük alapvető KOVÁCS Béla, 1970. 34-43. írása. A XVI. század derekán még a francia nyelvet beszélő latinusok és a francia eredetű családok neveit említi: BÁN Péter, 1996. 266. - Az Egri-völgyben fekvő Andornak településtörténete kapcsán pedig BAKÓ Ferenc, 1989-1990. 459-498. tanulmánya érinti a francia-vallon eredet lehetőségét. 121 A börzsönyi üveghuta tégelyüledékeinek anyagvizsgálat szerint az üveg összetétele a következő: Si0 2 66,00%; A1 2 0 3 3,00%; Fe 2 0 3 0,67%, CaO 9,50%, MgO 3,20%, K 2 0 3 3,07%; Na 2 0 3 11,44%; MaO 2,90%; S0 3 0,31%. - H. GYÜRKY Katalin - MIKLÓS Zsuzsanna, 1992. 77. - Az egyes alkotórészek összege 88,09%. Ez így nem egészen stimmel, mert a százalékok összegének 100%-nak kellene lennie. 122 H. GYÜRKY Katalin, 1992. 77. 123 VERES László, 1982.41. 147
