Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Csiffáry Gergely: A magyarországi üveggyártás XII–XVI. századi történetének vázlata

lektív gyűjtést végeztek, vagyis nem külön-külön tárolták a kontinentális eredetű káliumüveget s a tengerpartok közeléből való nátriumüveget. Talán ez lehet az oka, hogy utóbb felhagytak az üvegtörmelékek összegyűjtésével, nem kísérletezgettek a kétféle összetételű üvegfélék olvasztásával, mert idehaza a csak tisztán bükkfahamuból előállított hamuzsírral megbízható minőségű üveget lehetett készíteni. Természetesen ez még egy problémát felvet: ha összegyűjtötték és újrahasznosították az üvegtömieléket- az újkorban ezt a huták körül is elvégezték-, akkor ilyen formán az újra feldolgozott termékben a kálium és nátrium aránya is megváltozott. Mint tudjuk, a nátriumüveg készítéséhez szükséges szódát a tengerparti növények hamujából nyerték (Egyiptomban, Szíriában, Spanyolországban és Velencében is). A káliumüveget viszont a bükkfa hamujából készítették, és az európai kontinens szárazföldi országai (Csehország, Németország, Magyarország) üvegiparának ez a jellemző sajátossága. Ezek után felvetődik a kérdés, hogy vajon mennyire tekinthetjük megbízhatónak azokat a vegyi analíziseket, amelyeknek alávetették már a földből előkerült középkori üvegeket, ha az üveg újrahasznosítása során összeolvasztották a tengerparti eredetű nátriumüveg-, valamint a szárazföldi eredetű káliumüveg-törmelékeket? Az előzőekből még egy következtetést lehet levonni. Ha a régészeti ásatások során kevés üveglelet kerül a felszínre, ennek talán az is oka lehet, hogy a tört üveget összegyűjtötték és újra feldolgozták a XIII-XVL század során. Zárógondolatul annyit, hogy úgy tűnik, a népmesékben előforduló üveghegyeken túl... szófordulat nem a mesemondók fantáziájának a szüleménye. Ez annak az országszerte elterjedt középkori „környezetkímélő

s takarékos", üvegtörmelékkel történő „gazdálkodásnak" máig élő emléke, amely kapcsolatban áll a korai üveggyártó iparunk születésével és korabeli gyakorlatával. IRODALOM Rövidítések: DIV ENA. - Dobó István Vármúzeum, Eger. Egri Néprajzi Adattár. EME. - Egri Múzeum Évkönyve (XVIII. kötettől: AGRIA) HML. - Heves Megyei Levéltár, Eger MOL.DL. - Magyar Országos Levéltár, Budapest. Mohács előtti oklevélgyűjtemény. BAKÓ Ferenc 1989-1990. Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez. - Agria XXVXXVI. Eger, 459-498. BALOGH Jolán 1985. Mátyás király és a művészet. Bp. BÁN Péter 1996. A kamarai dézsmajegyzékek forrásértéke a 16. század közepén (Heves vármegye példáján). - Lengvári István (szerk.): In memóriám Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Pécs, 241-266. BENKŐ Lóránd (főszerk.) 1970. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. II. kötet. Bp. BINDER Pál 1994. 16. századi üveghuták Erdélyben. - Németh Györgyi (szerk.): Manufaktúrák Magyarországon. II. Industria et Societas 1. Miskolc. 79-85. 148