Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Csiffáry Gergely: A magyarországi üveggyártás XII–XVI. századi történetének vázlata

Az erdélyi Nagyszeben városához tartozó szász lakosságú Talmács határában már 1587 előtt üzemelt egy üveggyártó telep.

96 A hutát a források szerint német és magyar mesterek alapították, azonban rövidesen a szebeni Stuckart patrícius család tulajdonába került. A Stuckartok idején, miután nem fizették a munkásaikat, valóságos sztrájk tört ki, azzal fenyegették a tulajdonost, ha nem küld élelmet, kioltják az üvegcsűr kemencéinek tüzét, azaz beszüntetik a munkát. Stuckart számadásaiból kiderül, hogy a hutának magyar és német munkásai voltak. Ez a polgári tulajdonban lévő vállalkozás az ún. Siebenrichter erdőségnek nevezett terület faanyagát hasznosította.

97 Nagyon valószínű, hogy Nagyszeben közelében keletkezett üvegolvasztó korábbi lehet, s keletkezése összefügghet a városban felállított pénzverde létezésével. Korai működésével magyarázható, hogy a városban dolgozó üvegesek a XIV. század végén már az asztalosokkal közös céhet alkottak.

98 Az előzőekben a történelmi Magyarország határain belül a XII-XVI. század közt 24 üveggyártásra utaló vagy üveghuta működését bizonyító adatot ismertettem, amelyek lehetővé teszik bizonyos következtetések levonását. Varga Vera szerint az európai üvegművesség története során a Római Birodalom igen fejlett üvegiparát a bizánci, valamint a Velence melletti muránói üveghuták örökítették tovább. Majd a kora középkorban a szerzetesi, apátsági műhelyek folytatták a mesterséget. Különösen a német bencés apátsági huták szerepe volt jelentős. Megállapításai szerint a cseh-német viszonyokhoz hasonlóan Magyarországon is először az ún. erdővidéki, majd szerzetesi műhelyek alakultak ki az üvegiparban. Időben ezeket követték az uralkodói, főúri, uradalmi, illetve bányavárosi üveghuták, melyek több esetben ma is létező nagyobb üveggyárak kezdeményeit jelentették.

99 A magyar üvegipar kezdeteire utaló adatok - úgy tűnik - alátámasztják az előbbi feltevést. A kolostori üveghuták magyarországi létezését más kutatók sem tartották kizártnak.

100 Végül is ezek hazai meglétét- a rendkívül kevés korai írásos forrás miatt - először a régészeti kutatás igazolta Pásztón a XII-XIII. században, s talán Diósjenőnél a XIII-XV században. Más szerzetesi üveggyártó telepekről is tudunk, ilyen a budaszentlőrinci pálosok műhelye, a diósgyőri pálosok officinája. De idesorolható Pilisszentkereszt szintén feltételezett üvegkészítő műhelye. A viszonylag kevés hazai korai üveggyártó telep keletkezéséből az is kiderül, hogy ezt a fenti fejlődési sort követték a bányavárosi üzemek, mint Szklenó vagy Lehota, majd Selmecbánya, Körmöcbánya, Lucatő, Mecenzéf. Tisztán uralkodói üveghuta volt egy időben a szklenói üzem, de hasonló érdekeltségű lehetett a királynéi birtokon keletkezett diósgyőri üvegcsűr. A bányavárosi üveghuták keletkezése össze96 Nagyszeben (Szeben, Hermannstadt) 1427-ben lett az erdélyi pénzverő kamara székhelye, amelyet a török veszély miatt idehelyeztek. A XV. században Habsburg Albert (1437-39), Hunyadi János kormányzó (1446-1453), V. László pénzeit 1456-57-ben készítették s Mátyás király idején ugyancsak élénk pénzverés folyt itt. A XV. században 1557-56 között, illetve 1557-1594 közt folyamatos az aranypénz verése. 1605-1615 között és 1662-1672 között egyfolytában működött. A XVIII. században 1702-től 1709-ig - megszűnéséig - termelt. HUSZÁR Lajos, 1995. 9-24. 97 BINDER Pál, 1994.81. 98 VERES László, 1991.30. 99 VARGA Vera, 1989. 5-6. 100 VERES László, 1991.24. 142