Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
Csiffáry Gergely: A magyarországi üveggyártás XII–XVI. századi történetének vázlata
A középkori mátrai üvegkészítés kapcsán többen idézték Détshy Mihály adatát, 68 amely szerint 1506-ban Martinus de Bodontól, azaz Bodonyi Mártontól vásárolták az üveget az egri várbeli székesegyház ablakaihoz. 69 Estei Hippolit egri püspök ún. modenai számadáskönyvében ezt olvashatjuk: „ Item emit a quodam Martino de Bodon vitra pro fenestris fl. viginti et d quinquagintafl. 20 d. 50 ". 70 Ez az adat a Bodony környéki XVI. századvégi üvegcsűr létezésének egyetlen közvetlen bizonyítéka. Az ablakok üvegezése a XV század végén már általános gyakorlat volt az egri várban. Ez előbbi adatot kiegészíti egy másik történeti tény. 1493-tól dolgozott az egri várban egy ezermester, Kismester Istvánnak hívták, aki bármilyen munka elvégzésére vállalkozott. Javított tört csészéket, csinált világító eszközöket, s előállított ablaküveget. 71 О készítette el a székesegyház ablakainak, lámpásainak üvegeit is. Olyan iparos volt, aki rendszeres javadalmazást kapott az egri püspökségtől. 1506 táján halt meg. 1507-ben özvegye folytatta a munkáját. Ez idő tájt az egri püspökség az ablakok üvegezéséhez szükséges karikákat Bodonyi Márton üvegkészítő mester özvegyétől vette 1507-1508-ban. 72 Miután Bodonyi Márton üvegkészítő műhelye 1506-ban, egyetlen ízben fordul elő, csak feltételezni lehet, hogy az egri vár ellátására szükséges üveget 1493-1508 közötti 16 évben rendszeresen tőle vásárolták, miközben állandó üvegesmestere is volt a várnak. Az előbbiek erősen valószínűsítik a bodonyi üveghuta tartós létét. Idetartozik, hogy a bodonyi üvegcsűr létezését végső soron vitatja az üvegipar történetével foglalkozó irodalom, mondván, hogy egyetlen évből (1506!) van rá adat, azonkívül csak Bodonyi Márton nevéből következtethetünk az üvegkészítésre. Nehezíti a kérdést, hogy mind ez ideig a régészeti kutatás nem igazolta Parád-Bodony térségében egy középkori officina vitrária létezését. Kétségtelen, hogy a modenai számadáskönyvben Bodonyi Márton üvegcsmesterről van adat, s nem említi a forrás az üvegcsűrt. E tanulmány szerzője egy korábbi írásában már feltételezte Diósgyőr határában egy XVI. századi üveghuta meglétét. 73 E korábbi feltevést az újabban előkerült okleveles adat kétségtelenné teszi. 1524. október 6-án írták Miskolcról Gallinczer Lénárd diósgyőri várnagynak az alvárnagyok, hogy a várban egy üveghuta készen áll a működésre. Az üvegcsűrről az olvasható, hogy „már be van fűtve, a mesterek fel vannak szerelve mindennel a munkafolyamatokhoz, bár még nem készítettek üveget, csak szombaton vagy hétfőn fognak, a mesterek legényeikkel összesen kilencen vannak, s minden nap tíz pint bort kapnak". 1 * E levélben az alvárnagyok még azt is kérdik, hogy jó lenne megtudni, miként is 68 TAKÁCS Béla, 1970. 13.; VERES László, 1991. 29. 69 DÉTSHY Mihály, 1964. 152. 70 E. KOVÁCS Péter, 1992. 331. 71 KEREZSY Jenő, 1910. 38. 72 ZOLNAY László, 1977. 269-270. -Sajnos azonban az 1507-1508-as évekbeli üvegbeszerzéseknél nem tüntették fel, hogy kitől vásárolhatta a püspökség az üveget, csak valószínűsíthető, hogy Bodonyi Márton özvegyétől. 73 CSIFFÁRY Gergely, 1994. 33-35. 74 Fornax vitrea iam est incensa et parati sunt magistri cum omnibus rebus actionum. Nondum autem fecerunt vitreum, omnio ...sabato incipiunt facere vel feria secunda procul dubio, magistri vitripales cum pueris in toto sunt novem, isti singulis diebus habent decern pintas vini. - MOL. DL. 25709. 138
