Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
Csiffáry Gergely: A magyarországi üveggyártás XII–XVI. századi történetének vázlata
szokták ellátni az ilyen mestereket mind élelemmel, mind pedig fizetséggel, mert ők ugyanis nem mondják. Ez az oklevél tudósít a diósgyőri üveghuta felállításáról. Az üvegolvasztó telep működését igazolja a diósgyőri várbeli ásatások során felszínre hozott gazdag üveganyag. Az üvegleletek között nincs XV. század előtt készült darab. E tárgyak közt kettős kónikus palackocska-, kancsó-, kotyogósüveg-, serleg- és tányértöredék (kék üvegből) stb. került elő. Sajnos arra nincs adatunk, hogy a diósgyőri officina vitraria meddig működött. Viszont a diósgyőri várásatásnál előkerült néhány olyan üvegtárgy, ezek az ún. Kutrolf üvegtöredékek, amelyekről külön szólnunk kell. 75 A korábbi kutatás e tárgyakat a szklenói üveghuta termékeinek tartotta, s diósgyőri előfordulásukat azzal magyarázta, hogy Mária királyné 1522-1526 között szinte állandóan az itteni várban töltötte idejét. 76 E tárgyakat eddig is magyarországi készítésű termékeknek tartották, de a legfrissebb adatok ismeretében nem kizárt azok diósgyőri előállítása sem. Diósgyőr területén egy másik, XVI. századi üvegcsűrre(?) vagy üvegfeldolgozó műhelyre utaló leletek is előkerültek. 1977 áprilisa és júliusa között ásatásokat végeztek a diósgyőri városközpont lakótelepének az építésekor, mert ahhoz csatolták mint leendő beépítési területet az egykori Felsőgyőr-Majlátot. Ezen a területen épült fel a Krisztus Szent Teste tiszteletére alapított pálos kolostor. A kolostor már 1304 előtt elkészült, mert ekkor halastavat adományozott részükre István nádor. A diósgyőri pálos kolostor pusztulása 1549re tehető, amikor is Balassa Zsigmond szétrombolta. 77 Utóbb, a XVIII. században itt épült fel újra a rendházuk, közel a Szinva-patakhoz, mellette malmokkal. Az 1973. évi ásatások során előkerült néhány középkori üvegbucni 78 . Ismerve a pálosok erőteljes gazdasági tevékenységét, nem tartom kizártnak, hogy a diósgyőri kolostorukban üvegkészítő műhely lehetett. Viszont az olvadt üvegtömbök előkerülése alapján feltételezhető, hogy a középkorban egy üvegcsűrt működtettek a diósgyőri pálos kolostorban. Valószínű, hogy számottevő üveggyártás színhelyei voltak a Felvidék bányavárosai is a XVI. században. Erre utal Scharberger János selmeci kamaragróf 1550 februárjában 5. kép. Középkori kuttrolfüveg a pécsi jakabhegyi pálos kolostorból. HORVÁTH Zs., 1987. 59. 75 VERES László, 1982. 35-42. 76 VERES László, 1982. 42. 77 JOÓ Tibor - SÓLYOM Dezső, 1973. 87-90. 78 LOVÁSZ Emese, 1981. 76. 139
