Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Csiffáry Gergely: A magyarországi üveggyártás XII–XVI. századi történetének vázlata

Elgondolásom szerint a visegrádi üveghuta létezése is kapcsolatba hozható a helybeli pénzverőház működésével. A visegrádi pénzverő keletkezése 1315 utánra tehető, mert ez időtől Károly Róbert kezén volt, majd 1320-tól állandóan itt tartózkodott a királyi család. Okleveles adatok szerint a XIV. század közepén pénzverők éltek Visegrádon. Itt állt a kamara épülete, amely valószínűsíti a pénzverést. Az Anjouk korában a helybeli pénzverés igazolható, de hogy milyen pénzek készültek, arra vonatkozólag a numizmatika nem tud megnyugtató választ adni. Újabb pénzverde felállítása 1524-ben történt, s annak a működése 1524-1526 között kétségtelen.

61 Ezt támasztja alá az, hogy 1526-ban Mária királyné 25 pénzverő munkást hozatott Bécsből, akik aztán Budán és Visegrádon hozzáláttak a munkához.

62 A visegrádi várban az 1930-as évek óta folyó ásatások során gazdag üveganyag került elő.

63 Az üvegleletek vizsgálata is alátámasztja egy helybeli középkori üvegcsűr létezését, amelynek a keletkezése ugyancsak kapcsolatba hozható a helybeli pénzverde keletkezésével és a nagyszabású királyi vár- és kastélyépítkezésekkel. A XVI. század elején Budaszentlőrincen, a középkori Buda városának a. közelében is működött egy üvegcsűr. Az 1300-as évek elejétől az Európa-szerte terjedő pálos rendnek Budaszentlőrinc lett a nemzetközi központja. Budaszentlőrincet három évszázadon át folyamatosan bővítették. A barátok otthona 16 000 négyzetméteres kiterjedésével már nem is kolostor, hanem inkább mezőváros, ahol volt idő, amikor 300-500 rendtag élt és dolgozott. A szentlőrinci barátok szőlő- és gyümölcskertészettel foglalkoztak. Körtét, szilvát, diót szállítottak a királyi udvarnak, s virággal látták el a budai templomokat. Híresek voltak a budaszentlőrinci építőmesterek, ők építették fel a gótikus Magyarország mintegy 100 vidéki pálos kolostorát. Ők faragták templomaik kő faragványait, szobrait, a templomaikba temetkező előkelőségek sírköveit. Ők látták el - s ez a leglényegesebb - színesüveg-ablakokkal, sőt orgonákkal az ország valamennyi pálos kolostorát.

64 1510 körül Vince mester volt az Óbuda feletti Fehéregyháza pálos kolostorának építésze. Vince mester segédje - Jakab remete - volt a budaszentlőrinci üvegablak-készítő műhely mestere. Jakab fráter ugyanitt önálló üvegablak-készítő üzemet is alapított. Feljegyezték, hogy nemcsak ő maga készített üvegeket, hanem az üvegkészítésre megtanította az ifjabb rendtagokat is.

65 A rendházat 1526-ban a török kifosztotta, feldúlta a kolostort, a templomot és a műhelyeket. A pusztítás után a barátok újra birtokba vették. Végül 1541-ben, Buda eleste után, végleg elpusztult a kolostor. A budaszentlőrinci pálos kolostor a mai Budakeszi u. 91. és 93. sz. telken, a Jánoshegy és a Hárshegy közti nyergen állott.

66 A pálosok ablaküveg-készítő és üvegfestő telepét a kolostor közelében kell keresnünk a ma is erdővel, fákkal borított területen. Az itteni kolostor területén - 1971 nyarán - Zolnay László ép köldökös üvegre bukkant.

67 61 HUSZÁR Lajos, 1966-67. 195-196. 62 PECH Antal, 1884.

1. 120. 63 MESTER Edit, 1997. 1-169. 64 ZOLNAY László, 1973.515. 65 ZOLNAY László, 1982. 400^101. 66 ÁGOSTHÁZI L., 1979. 24. 67 ZOLNAY László, 1977. 270. 137