Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Baráz Csaba–Mihály Péter: A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata

kettő fedlapnak valószínűsíthető. Az egyik szélén nyílás volt kiképezve. Az ásató véleménye szerint ezeket a talajszint közelében lévő fülkéknél alkalmazták. Tehát a fülkéket lefedve használták. Ennek ténye minden feltevésre kötelezően érvényes, s a külföldi analógiákra is vonatkozik.

52 A fülke kifaragásának technológiai menetét nem ismerjük. Lehetséges, hogy a fedőlapot előre elkészítve, annak nyomán vésték ki a fülkét, helyet hagyva a keret sávjának. Fordított sorrend (előbb a keret és utána a fülke) aligha lehetséges, mert a keret megsérülhetett a fülke belsejének kifaragásakor. Az első változat azért valószínű, mert a fedőlap így pontosabban illeszkedhetett a keretbe. Az sem kizárt, hogy nem a fedőlap szolgált mintául, hanem utólag készült, de ez inkább a szabályos, álló tégla és trapéz alakú nyílásoknál képzelhető el. A fedőlap eltörése esetén a pótlás ilyen úton történt, mindenesetre szabálytalan keretű fülkéknél a fedőlap utólagos elkészítése körülményes lehetett. 1/13/A-B-C Kettős keretre utaló nyom csak néhány fülkénél található. A méhészetnél még elképzelhető lenne a dupla fedőlap alkalmazása a méhek átteleltetéséhez, a jobb hőszigetelés miatt. A valószínű középkori gyakorlat szerint az áprilismájusban betelepített rajoktól nyár végén elvették a mézet és a viaszt s ekkor a méhcsalád elpusztult, tehát nem telelt át a fülkében.

53 A kettős keretnyom inkább kezdeti faragási hiba vagy egy régi keret nyoma, ami helyett más megoldással újat faragtak. I/14/A-B-C Számos fülkénél a hosszanti keret egy vagy két helyen át van vágva. Ez a vízszintes vagy ferde vájat lehetővé tette, hogy rés nyíljon a fülkébe a fedőlap rátétele után is. A méhészeti feltevés esetében ezek a bevágások röpnyílásnak tekinthetők. Olyan fülkéknél, ahol ilyen nincs, a méhek közlekedő járatát a fedlapon is kiképezhették. Méhtartás esetén elengedhetetlen feltétel, hogy a fedlapok ne zárják le hermetikusan a fülkéket, mivel méhlakás csak röpnyílással létezik. A kultikus - különösen temetkezési - rendeltetésnél ezek lennének az ún. „léleklyukak". Az egész világon általánosan elterjedt lélekfelfogás szerint a halottak szellemei a túlvilágon a földiekhez hasonló érzéki életet élnek. A halottkultusz lényege az elhaltak szertartásos tisztelete, és ennek rítusai közé tartozik a szellemekről/lélekről való gondoskodás, etetés, megvendégelés, kiengesztelés. Mivel hitük szerint a halott lelke beköltözik egy erre a célra készített bábuba, faragott képbe, ezért azok tartóalkalmatosságán lyuknak kell lenni a lélek számára, amelyen az zavartalanul ki-be közlekedhet.

54 I/15/A-B-C Néhány fülkénél a felső keretszél felett húzódó félköríves vájatnak vízelvezető szerepe lehetett. 1/16/A-B-C-D Nem általános jelenség a fülkék belsejében (hátlapon, boltozaton, jobb és bal oldallapon) az éklyukak jelenléte. Meghatározásuk sem egyértelmű, mert vannak fúrt, ép lyukak (egy fülkénél a vasék csonkja is megmaradt), többségük viszont kirepedt felületű. Rendeltetésük arra mutat, hogy a fülkében valamit tartottak, rögzítettek. A kirepedt lyukak azért furcsák, mert általában a fülkék hátlapja maradt meg legépebben. Úgy tűnik, hogy a rögzített tárgyat erővel szedték ki. 52 MIHÁLY Péter 1990. 18. Kézirat. 53 BALASSA M. Iván 1970. 531-544. 54 KROHN Gyula 1908.; DIENES István 1983.; MAKRA Sándor 1988.; VARGA Zsigmond 1960. 89