Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Baráz Csaba–Mihály Péter: A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata

A méhészeti feltevésnél léptartó lécek, a kultikusnál urna, szobor, tárgy - esetleg ikon - megtartására gondolhatunk.

55 I/17/A-B-C-D Kubinyi F. 1865-ben említést tett egy szomolyai fülkéről, melynek hátlapján kereszt alakú bevésést látott (IV/38. fülke). A kereszt ma is megvan, két oldalán „O. J." monogram bevéséssel. Ezeket Mihály P. újkoriaknak (18-19. sz.) tekintette s nem tulajdonított a fülkének egyházi szerepet, csak úgy, ha netán a méhészetet remeték vagy monostorok lakói gyakorolták. I/18/A-B-C-D A fülkékhez kötődik négy kereszt alakú bevésés (Cserépváralja, Furgál-völgy IV. kúp 3. és 4. fülke közt; Pomáz, Holdvilág-árok Kisszikla 1. fülke jobb sarka alatt; Diósd, Rádióadó 1/2. fülke jobb sarkánál; Szentendre, Nyergeshegy fülkéjétől 3 m-re). A készítők nyilván valamit jeleztek ezekkel (tulajdonjegy vagy kultikus jelkép), de pontos értelmüket nem ismerjük. I/19/A-B-C A természetes lepusztulás és a késői rongálás mellett az egykori fülkehasználatból fakadó nyomoknak és sérüléseknek kell keletkezniük. Méhészeti rendeltetésnél (külföldi példák nyomán) feltételezik, hogy a fülkéket vékonyan kitapasztották (sárral vagy tehéntrágyával), de erre utaló nyomot nem találtunk. Méhlakások esetében a fülkék belsejében viaszlerakódás képződik.

56 Bár a több évszázados üres állapot alatt az egykori propolisz-, illetve méhviaszréteg elpusztulhatott, a felületmintából talán még kimutatható lenne ezek nyoma. Ez főleg azon fülkéknél vizsgálandó, amelyek máig ép belső felülettel bírnak, amelyek hűen őrzik a kifaragásukkor használt szerszámok nyomát. Mivel a méhész a kasból, köpűből s valószínűen a kaptárfülkéből is a lépet metszőkéssel vágta ki, ezért ez a szerszám sérülést kellett hogy okozzon a boltozaton, esetleg az oldalfalakon. A fedőlapok levétele nyomán a keretek felülete megsérülhetett, ugyanis a méhek azt propolisszal, viasszal leragasztották, az illeszkedési hézagokat betapasztották. A fedél leszedésekor tehát az ún. támaszfelület belső éle, a fülkenyílás tulajdonképpeni pereme sűrűn rongálódhatott. Baráz Cs. szerint néhány kiváló állapotban megmaradt keretnél nincs erre utaló nyom. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a keretek többsége a sziklafelület kopása miatt sérült. A fenti sérülésnyomok hiányát nagyon kevés épebb fülke mutatja, amit a kőzet keménysége is befolyásolhat. A kultikus rendeltetésnél talán csak égésnyomokra figyelhetnénk, kormos, elfeketedett felületekre. Ilyeneket találtunk, de azokat újkori tűzgyújtás is okozhatta. I/20/A-B-C A rendeltetés eleve meghatározta a fedőlapok feltételének és levételének gyakoriságát. A temetkezésnél egyszeri lefedés után nem indokolt a fülkék nyitogatása, a méhészetnél évente minimum kétszer vették le a fedlapot, míg egyéb kultikus használatnál nem ismerjük ennek gyakoriságát. Tehát a méhészet esetében voltak legjobban kitéve a fülkék a használatból eredő kopásnak, utána а С változat valamelyik formája következik. A dupla keretnyomon kívül ide vehetők a feleslegesnek tűnő fedőlap ékelések is. Ezek pótlólag készülhettek a korábbiak kikopása után. Ha a belső ékelések léptartó lécek rögzítése miatt készültek, azok kirepedése is indokolt. Ugyanez a jelenség kultikus rendeltetésnél a tárgy erőszakos kiemelésére, eltávolítására utalhat, amely a kultuszt megszüntető tevékenységre mutat. Tehát ezek a megfigyelések ma már nem egyértelműek valamelyik feltevés kizárására, de meglétük (elkülönítve a természetes lepusztulás és a későbbi rongálás lehetőségeitől) óvatosságra int. 55 MIHÁLY Péter 1990. 19. Kézirat 56 Uő 1978-79. 68. 90