Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Bakó Ferenc: Borpincék történeti-néprajzi kutatása a Felföldön

dó volt, a városban igénybe vett legnagyobb, ún. Zakariás pincében 18 hordót tárolhattak.

19 A Várpince építésének időpontjára nincs semmiféle történeti adat, erre is csupán közvetett bizonyítékok szolgálnak. A várleltárak kétségtelenül igazolják, hogy a pince a XVI. században már készen volt, sőt 1562-ben bővítéséről, egy újonnan vájt ágról is szó van. Maga a pince tehát akkor már réginek volt tekinthető, megépítése pedig a XV-XVI. század valamelyik püspökének nevéhez fűződik. A történeti irodalom Bekensloer János püspökről jegyezte fel azt, hogy „az egri borok oltalmára gazdasági rendszabályokat hoz: szabályozza a borkimérést, az elpusztult szőlők újraültetésére adókedvezményeket ad, megtiltja idegen borok behozatalát. Új püspöki palotát is épít ...", ami más épületekkel és erődítményekkel együtt örök időkre emlékezetes marad.

20 Lehetséges, hogy a Várpince is ezen „más épületek" közé számított. Az 1552es ostrom mérhetetlen rongálásait igyekeztek a kapitányok helyreállítani és a várszámadásokból tudjuk, hogy többek között bányászokat és kubikusokat szerződtettek a Felföldről. 1554-ben rozsnyóiak árkot ásnak, 1560-ban pedig szlovák kubikusok pincét vágnak.

21 Igaz, ez nem lehetett a Várpince, mert a munka a külső várban folyt, legfeljebb egy „új ág" készülhetett ebben az időben. A fenti gyér és közvetett bizonyítékok alapján az a véleményem alakult ki, hogy az egri Várpince megépítése Bekensloer János püspök (1468-1474) nevéhez fűződik. Bár ez a hat esztendő rövidnek tűnik a gótikus palota és más építmények - pl. a nagypince - megépítéséhez, mégis mellette kell dönteni. 1468 előtt nincs olyan egri püspök, aki nagyobb építkezéseket hajtott volna végre, egyébként is egyegy püspök csak rövid ideig regnált, s alig volt Egerben. Figyelemre méltó azonban, hogy minden püspöknek adminisztratív helyettese és gazdasági igazgatója volt, s ez utóbbi szervezhette, irányíthatta az építkezéseket. Bekensloer is keveset tartózkodott Egerben, de itt volt várnagya, Scop Henrik, közvetlen utódja, Rangoni Gábor mellett pedig Bernát püspök, aki nyolc évig igazgatta a püspökség gazdasági ügyeit.

22 A Várpince karbantartásáról, továbbfejlesztéséről a XVI. század folyamán a püspökök, várkapitányok és gazdasági vezetőik folyamatosan gondoskodtak. XV-XVI. századi formája, terjedelme az eltelt évszázadok alatt alig változott: a török impérium alatt korábbi szerepét nem tölthette be, a XVIII. században pedig a püspöki rezidencia leköltözött a városba, ahol később kialakíthatták a korszak igényeinek megfelelő, nagyszabású dézsmapincét. ///. Káptalani pincék a Királyszéken A magyar kereszténység első korszakában az egri káptalannak nincs a püspökségtől elkülönülő vagyona. A később oly nagy jelentőségű és kiterjedésű káptalani birtok kialakulásának időpontját nem ismerjük, de 1261-ben már utal rá egy királyi oklevél. A XIII. század végéig egyes iratok káptalani birtoknak tekintik Almagyart, Tihamért és hét kisebb, ma már nem létező falut. A káptalan birtokszervezete azonban csak a XIV-XV. században fejlődik ki, amikor településeinek száma 85-re 19 SZABÓ Károly 1881. 762-763. 20 PATAKI Vidor 1934. 10. 21 DÉTSY Mihály 1964. 163-166. 22 SUGÁR István 1984. 172-173. 248