Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Cs. Schwalm Edit: A Dobó István Vármúzeum kalotaszegi férfi viseleti darabjai

zsolt sor, valamint gyönggyel felerősített flittersor fog közre. Végén szép kötésű, fekete selyemrojt. Az egész díszítést erős parasztrózsaszínű flittersor keretezi. A következő Kőrösfőről származó darab [53.1.946.(13. kép)] díszítése piros és zöld farkasfogból készült. Egyenes vonalban haladó cakksorok között, három rozettaszerű díszítmény. Széles rojtját fekete fejtőből kötötték. Fekete klott az anyaga az 53.1.940-es leltári számú (14. kép) nyakkendőnek. Szélét színes gyári selyemszalag veszi körbe. Ugyanebből a szalagból készült, húzottan, középen három kis köröcske, vörös gyapjú bojtocskákkal díszítve. Helyenként gyöngyözés és flitterdísz nyomai. A legkisebb darab talán a legfinomabb hímzésű. A muszujok derekának a darázsolását készítették ilyen gyapjúhímzéssel [93.6.1. (15. kép)]. A nyakravalók használóiról nincsenek adataink, de méretükből és díszítésükből következtetve legények vagy fiatal házasok, illetve a legutolsót kis legény hordhatta.

9 A díszítetlen, egyszerű, széles nyakkendőt többszörösen csavarták a nyak köré, két végét az ing hasítékán bedugták az ing alá. A kivarrt, gyöngyökkel ékített nyakravalót már maslira kötötték, s két végét kiszélesítve fektették a mellre, hogy a díszes vége látszódjék.

10 A szalmakalap viselése olyan népszerű volt Kalotaszegen, hogy az 1930-40-es években még a szőrkalapot is kiszorította az ünnepi viseletből.

11 Jankó János viszont még úgy említi, hogy szalmakalapot csak munkaidőben hordtak. Ez lehajló karimájú volt és bársonyszalag díszítette.

12 A gyűjteményünkben lévő, igen díszes két kalap eltérő formájú. Mindkettő lehajló peremű, de az egyik kerek, feje felfelé keskenyedő, begyűrhető [87.2.173. (16. kép)], a másik oldala egyenes, keménypapírral bélelt, teteje merev [87.2.174. (17. kép)]. Mindkettőt olyan széles selyemszalag övezi, hogy az oldalából csak kevés látszik. Az egyik szalagon a női kötények darázsolt derekára emlékeztető gyöngyös gyapjúhímzés többsoros, lelógó, színes farkasfogcsokorral. Tetején piros gyapjúfolt, gyönggyel és flitterrel kivarrva. A másik szalag igen gazdagon gyöngyözött, fémszálból formált virágokkal, flitterrel és fémcsipkével megrakva. Még a selyembojtot is gyönggyel fogták össze. Lehajló peremük széle is piros gyapjúszalaggal szegve, farkasfoggal, fémszálas csipkével és flitterrel díszítve. Közelebbi lelőhelyük nem ismert, de az ilyen túldíszített darabok legtöbbje az ún. „Cifravidék"-ről származik.

I3 A szalmakalapfazonok között - az anyag veszendő volta miatt - nehéz történeti rendet teremteni. Legkorábbi típusnak - a pörgekalapok legrégebbi formáját utánzó - kerek fejű, gömbölyű tetejű fazont tartják.

14 A kalotaszegi falvakban oly népszerű szalmakalapokat Jákótelkén készítették, ahol az emlékezet szerint már az 1800-as évek elején űzték ezt a mesterséget.

15 Az 1940-es években azonban már csak főleg női szalmakalapot fontak, ők látták el vele egész Kalotaszeget. A férfi- és gyermek szalmakalap-készítés ekkor már ritka.

16 Az 1940-es évek végén ezt a típusú szalmakalapot már nem készítik. A géppel varrt szalmakalap formája a gyári gyapjúkalapokét követi, teteje betűrve.

17 9. FARAGÓ József-NAGY Jenő-VÁMSZER Géza 1977. 262. A fiatalok színes és gazdagon díszített nyakravalót hordtak. Hossza: legények, fiatal házasok: 1,5-2,5 m, kislegények 70 cm-1,5 m. Malonyay szerint a régebbi típusú az egyszerű, díszítetlen. A darázsolt díszítésű kendőket Vistán hordták. MALONYAY 1907. 48. 10. JANKÓ János 1892. (1993.) 87. 11. FARAGÓ József-NAGY Jenő-VÁMSZER Géza 1977. 233. 12. JANKÓ János 1892. (1993.) 87. 13. FARAGÓ József-NAGY Jenő-VÁMSZER Géza 1977. 234. 14. JANKÓ János 1892. 87., MALONYAY Dezső 1907. 55., FARAGÓ József-NAGY JenőVÁMSZER Géza 1977. 233. 15. GÁLFFY Mózes 1944. 185. 16. GÁLFFY Mózes 1944. 189-190. 17. FARAGÓ József-VÁMSZER Géza-NAGY Jenő 1977. 109. 209