Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)
Cs. Schwalm Edit: A Dobó István Vármúzeum kalotaszegi férfi viseleti darabjai
Amikor a legény vőlegény lett, a kalapja mellé helyezett díszes jelről a vőlegényjelről, bokrétáról lehetett megismerni. A menyasszonya készítette, úgyszólván ez közölte a faluval a jegyváltást. A leány ezzel együtt adta át többi jegyajándékát is (pl. zsebkendő, selyem nyakravaló). 18 A régi kalotaszegi leírások még hallgatnak a bokrétáról. Jankó János pl. még csak a kalap mellé helyezett élővirágról beszél. 14 A századforduló után kezdett a műbokréta megjelenni és egyre gazdagabbá, zsúfoltabb díszítésűvé válni - mint ahogy az a többi ruhadarabnál is megfigyelhető. Mivel ezt a lányok maguk készítették - vagy néha ügyesebb asszonyok pl. a pártacsinálóval állították össze -, rendkívül gazdag variációjúak, jóformán nincs közöttük egyforma. 20 A gyűjteményünkben lévő mindkét bokréta háromszög formájú. Mindkét oldala díszített, az egyik nem teljesen, az a rész, ahol a kalap mellé erősítették és így belső oldala takarva volt, díszítetlen. Az egyik az I. világháború előtt készült, díszítéséhez spirál formájú, bársony bojtocskákra varrt gyöngyöt, flittert, mirtuszvirágot, ezüstszálat és fehér üveggyapotot használtak [53.1.765. (18. kép)]. A másik, a legcifrább fajta, a gyöngyösbokréta. Az 1930-as években kezdett kialakulni a Cifravidéken. 21 Alapja háromszög alakú drótváz, piros vászonnal bevonva. Fölső részén szélesebb sávban apró szemű, színes gyöngyhímzés. A nagyobb felületet pedig apróbb és nagyobb szemű, bordázott, aranyszínű hólyaggyöngy borítja [87.2.175. (19. kép)]. Aranyszínű gyönggyel kivarrt a félig díszített oldala is. A kalotaszegi falvak egyik legjellegzetesebb felső ruhadarabja volt a condra vagy daróc, amit a férfiak és nők egyaránt hordtak. A condra több jelentésű: egyrészt gyapjúposztót jelöl, másrészt az abból készült kabátszerű felsőruhát. 22 Kabátként felöltve, de a vállukra terítve is viselhették. (A nők általában felöltve, a férfiak vállra vetve, „panyókára vetve".) 23 A hozzá szükséges gyapjút többnyire a falusiak állították elő, s a feldolgozást is ők végezték: házilag fonták, szőtték. A fehér daróc anyaga főleg Szebenben készült. A leányok és legények fehér, az idősebb nők és férfiak világos szürke, barna, vagy sötétszürke condrát viseltek. Ez utóbbi posztóját a fehér és a szürke gyapjú keverésével állították elő. A condrát a daróc- vagy condraszabó készítette. Szabása derékszögű, ami a keleti és kelet-európai ruházat jellemzője. 24 Egyes részei egyenes elemekből állnak ugyan, de oldalai és eleje lefelé bővülő, s jellegzetessége a csípők hangsúlyozása. 25 Az eleje és háta egy darabból áll, ezeket kétoldalt az aszaj fogja össze, s lefelé bővülő bőségét ez a háromszögletű vagy trapéz alakú rész adja. Az elejét felhasították és a hasíték mindkét oldalára varrták az elejt, amely a mell magasságában ketté volt vágva, s a gallérig ment fel. Az egyes részeket kendercérnával varrták össze. 2 ' 1 A szabásvonalak mentén összetoldandó részek közé piros-fekete, piros-fekete-sárga vagy egyszínű posztócsíkokat, vócokat iktattak. Oldalukon hasíték, ahová a kezüket dugták. A gallér minden darabon felálló, magas Zrínyi-gallér. Az ujja is egy darabból van szabva, csukló felé kissé szűkülő, pálhával van az oldalához erősítve, alján hasíték. Díszítése attól függött, hogy ünnepi, cifradaróc volt-e, vagy csak hétköznapi. Lent körben, elöl, az ujján, a gallérján fekete szegővel van körbeszegve. 18. FARAGÓ József-NAGY Jenő-VÁMSZER Géza 1977. 229. 19. JANKÓ János 1892. 87. 20. FARAGÓ József-NAGY Jenő-VÁMSZER Géza 1977. 230. 21. FARAGÓ József-NAGY Jenő-VÁMSZER Géza 1977. 230-231. 22. GÁBORJÁN Alice 1977. 440. 23. MALONYAY Dezső 1907. 52. 24. GÁBORJÁN Alice 1972. 55-57. 25. GÁBORJÁN Alice 1972. 61-62. 26. FARAGÓ József-NAGY Jenő-VÁMSZER Géza 1977. 270-271. 210
