Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Bakó Ferenc: Népi családtörténetek – lokális önismeret (Kömlő 1770–1957)

kihangsúlyozza, hogy lakóépület nélkül, de a tanyához hasonlóan élő fákkal körülvéve: az állatok gondozója az istállóban aludt.

30 Gyűjtésem adataiból következik, hogy a határ tanyásodása viszonylag későn, az 1900 körül lezajlott tagosítással kezdődött. Azelőtt egyetlen paraszti épület, a Basa-tanya állt itt, de neve napjainkban már ismeretlen.

31 A két építményfajta célja, rendeltetése a gazdálkodás módjával függ össze. A tanyák mezőgazdasági, földművelő üzemek, az istállók pedig az állattartás telephelyei. Az összesen 19 tanyából 12-nek tulajdonosa a falu egy-egy családja, bár a Fajcsák családnak két tanyája is volt.

32 A szántóföldi termelést kiszolgáló tanyák jelen századi keletkezése mellett valószínű, hogy az állattartó helyek, a határbeli istállók ennél korábbiak. Az 1799-es uradalmi leltár szerint a jobbágyok állatállománya ebben az időben 464 ló, 318 ökör, 223 tehén és 1781 juh, ami viszonylag nagy mennyiség.

33 Hozzá kell tennem, hogy az uradalomnak is van ekkor egy 732 darabból álló juhászata, amit ugyancsak a kömlői határban kellett legeltetni. Egy évszázad elteltével ez az állatállomány bizonyára tovább nőtt és ez magyarázza a 23 istálló létesítésének szükségességét. Közöttük van egy közösségi Csikóestálló Szárazbőn, ennek valamiféle társulás volt a tulajdonosa. A két világháború között - és talán előbb is - Kömlő lótartásáról volt nevezetes, de ennek részleteit nem ismerjük. A határban felsorolt istállók kivétel nélkül a lótenyésztést szolgálták. Úgy látszik, egyes családok nagyobb mértékben foglalkoztak ezzel, mert nevükön több istálló is szerepelt. A Cseh családnak 5, a Fajcsáknak 2, a Kovácsnak 2, a Kissnek 2 és a Köröminek 2 istálló volt a nevén.

34 VI. A települési folyamat következménye maga a falu: Kömlő helysége 1770 után, házainak és gazdasági épületeinek tömegével. Arról, hogy milyenek voltak ezek az építmények, a diákok dolgozatai hallgatnak, nyilván azért, mert nem sokat kaptak az elődöktől, akik már szintén nem sokat tudtak. Egy-egy jelzés, utalás csak, amit a történeti néprajzos fel tud használni, néhány épület vagy azok emléke és a püspökségnek a jobbágyok építkezési módját szabályozó előírásai, vagy egyéb iratai. A telepítési felhívás, amit a Függelékben teljes terjedelmében közlünk, előírja az építkezés rendjét annak érdekében, hogy a házak az utca vonalára épüljenek ki, tehát törekszik a harmonikus, a nyugat-európai rendhez igazodó utcakép kialakítására. Ilyen módon formálódott ki végül a négyzetes formákat követő, sakktáblaszerű utcahálózat, amiről évekkel később joggal állapították meg, hogy messze földön nem látni ilyen rendezett települést.

35 Kétségtelen, hogy az egri püspöki domínium falvainak szisztematikus átrendezése során ezt, mint alapelvet követték, de a korábbi esetekben a településeknek csak egy-egy részét tudták megváltoztatni. Az új Kömlő faluszerkezeti rendjének kialakítását úgyszólván semmi sem tudta befolyásolni éppúgy, mint Újlőrincfalva áttelepítését Tiszahalászról, de ez mintegy száz évvel később történt.

36 30. PELLE Béláné 1980. 75: mindig tartozott hozzá „több köblös föld is". 31. Ld. leírásom: DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál III. 1978. 382. 32. Mellettük még a Harangi, Puki, Mocsári, Bárczi, Patkó, Molnár, Jánosi, Balog, Nagy és Adamec család szerepel. 33. SOÓS Imre 1975. 336. 34. További istállótulajdonos családok még: Szabó, Dul, Padár, Madarász, Bogdán-Kádár, Nagy, Buza-Kobolák, Vékonyos-Kobolák. 35. SOÓS Imre 1975. 336. Ulrich János uradalmi prefektus szavai. 36. BAKÓ Ferenc 1982. 40-42. 195