Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben

A vár 1564-es leltárában az olvasható, hogy a patak menti portörő malomban található egy vasból, rézből és fából készült ágyúlőpor törésére alkalmas szerkezet, amelynél három törő önti a puskaport. Ezenkívül az építményben lelhető 4 db rosta, 2 db szitának nevezett betéttel ellátott teknő, 1 db üres hordó, 7 db mérlegserpenyő, 3 db faszén tárolásához használatos edényke, 3 db lőporszárító asztal, 1 db kétkerekű kocsi vagy talyiga, 12 db hitvány vas ásó, 1 db kapa, 1 db kisebb fejsze, valamint l-l db csákány, illetve kalapács a malomkövek vágására.

118 A török megjelenése után, az 1550-es évektől, a korábban gabonaőrléssel foglalkozó malmok egy részét ágyúlőpor törésére alakították át. Erre Egerben 1556-1557ben került sor. Az 1556-ban és 1557-ben a szárazmalmot és a lőpormalmot építő ácsokat és molnárokat a forrás nem nevezi meg: ,20 április magistris carpentariis Vallis Agriensis qui domum pro contundendis pulveribus aedificarunt datisunt f. 2. ""

9 Az előbbi adat érdekessége, hogy az egri völgyben levő lőpormalom felújítására vonatkozik, amely minden valószínűség szerint az Eger-patak vize mellett állhatott. Kérdés, hogy az egri vár lőportörő malmát hol keressük. Látszólag több malom is számba jöhet. 1557-ben a „Dyozegh" utca végén levő káptalani malmot Zárkándy Pál várnagy 40 mázsa ágyúpor megtörésére birtokba vette. Cserébe és helyette egy másik malmot adott. Kovács Béla szerint az egri káptalannak állt egy malma a mai strandfürdő tájékán is. Véleménye szerint ez a Diószeg nevű városrész vagy kisebb település, a nevével kapcsolatba hozható Diófakút utca környékére esett, amelynek a végén, a patak mellett kell keresnünk a nevezett malmot.

120 Másik lehetőség szerint a lőportörő malmot a strandfürdő környékén kell keresnünk. Több oklevél bizonyítja, hogy a karthauzi kolostornak a hévíz táján, a mai strandfürdő környékén volt egy malma. 1556-ban Némay Imre egri várnagy többek között megkapta az Eger alatti malmot: („Molendinum infra Agriam" ),ате\у egykor a karthauziaké volt. A karthauziak kolostora még 1552-ben elpusztult. Birtokaik előbb a kamarára, majd a püspökre, illetve a káptalanra szálltak, s egy hosszadalmas per lett belőle. A kérdéses malom pontosabb helye 1560-ban: „molendinum infra civitátem Agriensemprope Wadkert constructum. " I. Ferdinánd király az egri káptalant 1560-ban iktatta be - egyebek mellett - a Vadkert-malom birtokába. Ez a Vadkert-malom Eger alatt, közel a Vadkerthez, vagyis a püspöki Vadaskerthez - jelenlegi Érsekkerthez - található. 1557-ben a malmot még a kincstár birtokolta és Zárkándy Pál várkapitány ezt adhatta cserébe a káptalannak egy másikért 40 mázsa lőpor megtörése céljából.

121 Nagy a valószínűsége annak, hogy az egri vár 1564-es várleltárában szereplő malom, ahol a portörő berendezést már ismertettük, azonos a Vadkerti malommal. Erre utalhat a várleltár azon megjegyzése: „Ezt a malmot ugyanazon dékánunk az említett módon letiltotta, azt állítván, hogy ez a mi káptalani földünkön épült. "

l22 A káptalani malomról tudjuk, hogy a későbbiekben Lötyögő malomnak nevezték. Évszázadokkal régebben a Malomároknak a vize az Eger-patak felduzzasztása segítsé118. LÉNÁRT Andor 1990. 60. 119. „Április 20-án az Egri Völgybeli szekerészek (hadiszállítók) parancsnokainak, akik lőportörőmalmot építettek, adatott 2 forint." - DÉTSHY Mihály 1963. 194. 120. KOVÁCS Béla 1965. 90. 121. 1560-as latin idézetben Eger város alatt a Vadkert mellett épült malomról esik szó. - KOVÁCS Béla 1965. 88. 122. LÉNÁRT Andor 1990. 60. 127