Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)
Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben
gével hajtotta a Lötyögő malmot. 123 A Lötyögő malom az 1974-ben véglegesen lebontott Lakatosárugyár üzemi területén, annak a délkeleti sarkában állt, amely terület jelenleg a strandfürdőhöz tartozik. Az egri főkáptalani uradalom tulajdonában levő malmot a XIX. században időről időre bérbe adták. 1909-ben azt írták róla, hogy a malomhoz futó víz alig 1/10 LE-t képvisel 124 , s a malom az első világháború előtt megszűnt. Az Eger-patak vízierejét hasznosító portörőre 1564-es várleltárban találtam adatot. Később feltehetően elhasználódott, és ezért helyette újat építettek, de nem valószínű, hogy másutt, mert a vízimalmokat a legkedvezőbb helyekre telepítik, oda, ahol garantált a kellő sodrás. Erről a várhoz tartozó új portörő malomról, amely a víz mellett, a püspöki fürdőtől délebbre állt, a vár 1595. évi inventáriuma tudósít. Eszerint a portörő malmot Prépostvári Bálint egri főkapitány építtette 1591. október 16-án történt beiktatása után, de még 1595 előtt. 125 Véleményem szerint az egri vár puskaportörő malma a XVI. század második felétől a város határában, a vártól délre az Eger-patak mentén üzemelt a török hódoltság előtt. Itt jegyzem meg, hogy a török kiűzése után újra a vártól délre, a város határában építették fel a portörő malmot, amelynek a múltját a Portörő malom III. elnevezés alatt ismertetem. Puskaportörő malom II. A török kori Eger nevezetes építménye volt a puskapor malom, a „Barutkháne" erődítményszerű épülete. 126 Evlia Cselebi leírásából tudjuk, aki 1664-1666 közti években járt Egerben, hogy ezt a malmot 1660-ban Köprüli Mohamed építtette az Eger-patak mellé úgy, hogy mind a négy oldalát víz vette körül. I27 Más adat szerint a lőportörőt 1658-ban építették. 128 A lőportörő malomba hidakon keresztül lehetett bejutni, s az épület négyszögletű volt 6 toronnyal. Várszerű, erőd jellege volt, ahol éjjel-nappal fekete lőport készítettek a vaskapuval védett, 3 zsilippel és mindegyik zsilipen öt portörő mozsárral, s magyar szerkezetű lapátkerekekkel felszerelt malomban. A törökök a robbanás veszélye ellenére azért kényszerültek arra, hogy a lőportörőt a város belterületén a faházak közé építsék, mert attól tartottak, hogy egy városfalakon kívüli lőportörőt a magyar hajdúk vagy más portyázó csapatok felrobbanthatnak. 129 1661 májusában az egri beglerbég, aki korábban jelezte, hogy a fekete lőpor elhelyezésére egy alkalmas épületre van szüksége, parancsot kapott annak megépítésé123. Ennek oka az volt, hogy hajdan az Eger-patak a Barátok hídja (jelenlegi Kossuth utcai híd) alatt 2 ágra szakadt. A keleti ág a mai Uszoda utcánál kettévált. Az egyik vízfolyás a melegvízmosodánál az érseki malmot hajtotta, s az érseki fürdőház (jelenlegi Törökfürdő épülete) mögött tért vissza a főmederbe. A patak másik ága az ún. Erzsébet fürdő előtt haladva az Egri Lakatos- és Lemezárugyár telepén levő káptalani malmot, az ún. Lötyögőt látta el hajtóerővel. - MÉSZÁROS Ervin 1933. 32. 124. Egri Híradó 1909. 13. szám 125. TAKÁTS Sándor 1928. 355. 126. A „Barutkháne" szó jelentése lőporraktár, lőporgyár. Evlia Cselebi a óbudai portörő malmot is így nevezte. KARÁCSONY Imre 1908. 253-254. 127. KARÁCSONY Imre 1904. 117. 128. NAGY József 1978. 151. - Breznay Imre szerint 1659-ben épült. - BREZNAY Imre 1940. 4. 129. DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. 21-22. 128
